Gyökeresen változtathatja meg az óceánokról alkotott képet egy új kutatás, melynek keretein belül a tudósok felfedezték, hogy az eddigi gondoltakkal ellentétben a Jeges-tengerben is megtalálható az a baktérium, ami az algákkal társulva képes a nitrogén megkötésére – írja a Phys.org.

A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences nevű folyóiratban publikálták a tanulmányukat, melyben azt írták, az eddigi ismereteinkkel ellentétben az Északi-sark vizeiben is zajlik nitrogén fixáció. Ahogy a földön élő növényeknek, úgy az óceánok fitoplanktonjainak is létfontosságú a nitrogén, az óceánban azonban ez javarészt gázként van jelen, ezt pedig nem tudják feldolgozni.

A mostani felfedezés azért fontos, mert a tudósok eddig úgy gondolták, hogy nitrogén híján a Jeges-tenger fitoplanktonjai csak mérsékelt mennyiségű szén-dioxidot tudtak felvenni, így viszont elképzelhető, hogy hatékonyabban tudják majd ellátni ezt a feladatot, ami csökkentheti a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségét.

Megdöbbentő volt, hogy ezt a folyamatot az Északi-sarkon figyeltük meg, eddig azt hittük, hogy nitrogén fixáció csak a trópusi és a szubtrópusi vizeken ment végbe. Ez a felfedezés rendkívül fontos lehet az óceánok megértéséhez

– mondta Deborah Bronk, a tanulmány egyik szerzője, hozzátéve, hogy a kutatás során bebizonyosodott, hogy az előre felállított hipotézisek miatt sokszor nem is keresnek olyan dolgokat, amik jelenlétére nem számítanak.

Ez a kutatócsoport egyébként két éve már kiadott egy tanulmányt, amiben arról írtak, hogy a Jeges-tengeren mégis zajlik a nitrogén fixáció, arra azonban csak most jöttek rá, hogy ez az UCYN-A nevű, általában a melegebb vizeket kedvelő cianobaktériumnak köszönhető.

A kutatók szerint az UCYN-A észrevehetőbb jelenlétét a globális felmelegedés okozza, a baktérium ugyanis valószínűleg emiatt kezdett el hirtelen nitrogént megkötni. Ez elsősorban azért fontos, mert hatással lehet a Föld klímájára, további kutatásokkal pedig pontosabb becslésekhez vezethet a jövőben.