1994 márciusában indult el a Pannon GSM szolgáltatása a nemzetközi GSM szabványon, vagyis hazánk ezzel már a második generációval csöppent bele a mobilozásba. A múlt és a jövő összefüggéseire mutattak rá a távközlési cég szakértői.
Könnyen kialakulhat olyan helyzet, hogy a mobil technológia teljesen helyettesíteni tudja majd a vezetékest, és ez sok járulékos előnnyel fog járni - mondta Drozdy Győző, a Telenor Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki az első pillanattól kezdve az egykor még Pannon GSM néven futó mobilszolgáltató kötelékébe tartozott.
A vállalat keddi sajtóbeszélgetésének témája részben a vállalat 25 éves múltja volt, de már a jövőjükkel kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy mihez kezdenek majd a mobil és vezetékes infrastruktúrával egyaránt rendelkező riválisaikkal. (Ez akkor valósul meg, amikor a UPC a Vodafone birtokába kerül, és a Digi elindítja a mobilszolgáltatását.) Drozdy Győző rámutatott, hogy még a 2000-es évek második felében jelentek meg első tanulmányok arról, hogy a kizárólag mobilon szolgáltató távközlési cégek jövője kétséges, ám a technológia azonban olyan üzemben fejlődött, hogy a jóslatok igencsak megkérdőjelezhetővé váltak.
A Pannon GSM elindulásakor például azzal számoltak az üzleti tervükben, hogy talán 2000-re szereznek pár százezer ügyfelet. Aztán még csökkentették is ezt az előrejelzést, mert a vezetőség túl optimistának találta. Végül mi lett belőle?
1998-ban volt egymillió előfizetőjük
Később is sok volt a találgatás. A 2G szolgáltatások, a GSM idején még elképzelhetetlen volt, hogy valaha megabiteket fogunk adatforgalmazni, aztán 3G korszakában scifinek tűnt a száz megabit. Most meg a 4G-s telefonunkkal a kezünkben várhatjuk, hogy elinduljon a gigabites mobilnet, ehhez az 5G-t sem kell elindítani.
Hogy elinduljon a hazai 5G szolgáltatás, ahhoz először frekvencia kell, amit majd az állam értékesít a szolgáltatóknak. Ezt követően fel kell építeni a hálózatot, amire a Telenornak konkrét tervei vannak. Most viszont még csak a kezdeti egyeztetéseknél tart a folyamat a hírközlési hatósággal.
Az 5G kapcsán a Telenornál felmerült az a gondolat is, hogy a készülő állami frekvenciapályázatokon a hálózatok megosztását is engedélyezni kéne, mert ez lehetővé tenné, hogy jelentős összegeket takarítsanak meg meg a lefedettség kiépítésekor. Ebben az esetben csak olyan dolgokat osztanák meg egymással a szolgáltatók, amelyek a versenyt nem befolyásolják. Például lehetnek közösek a telepítési helyszínek, amiből nagyon kevés van, de akár a berendezéseiken is osztozkodhatnak, mert két szolgáltató nem igényel sokkal több eszközt, mint amennyire egyetlen szolgáltatónak szüksége van a működéshez.
Drozdy Győző elmondta, hogy a 800 MHz-en most is élő együttműködés a Telenor és a Telekom között alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy a mobilhálózataik a világ legjobbjai közt legyenek, mert ezzel a spórolással tudtak ilyen minőségben építkezni.