A tobzoskák, ezek a kissé tatura hasonlító, bőrpikkelyekkel borított, bumfordi emlősök jelenleg a leginkább csempészett, legerősebben orvvadászott állatok. Az ok sajnos nagyon is jól ismert: az afrikai és a délkelet-ázsiai kuruzslásban gyógyhatást tulajdonítanak a pikkelyeiknek (ahogy szinte mindennek), és vannak, akik a gyógyulás reményében vagyonokat hajlandók fizetni a tobzoskából készített, teljesen hatástalan szerekért. A tobzoskapopulációk pedig az összeomlás határán táncolnak.
Az utóbbi két hónapban a Science riportja szerint mind Afrikában, mind Ázsiában rekord mennyiségű csempészett tobzoskatestrészt foglaltak le. Januárban például a hongkongi hatóságok 8,3 tonna tobzoskapikkelyt koboztak el, amelyek nagyjából 13800 állattól származhattak. Egy Nigériából Vietnámba tartó hajón találták a szállítmányt. Ezzel párhuzamosan Ugandában ugyancsak hasonló csempészszállítmányt fogtak, ott a tobzoskák mellett elefántcsont is volt a konténerekben. Februárban egy malajziai raktárban találtak
30 tonnányi fagyasztott tobzoskát (egészben és feldarabolva).
Öt évvel ezelőtt a Nemzetközi Természetvédelmi Unió már nyolc tobzoskafajt sorolt a kihalással veszélyeztetett állatok közé. Természetesen tiltott a kereskedelmük is, de ennek ellenére is kevés remény mutatkozik a megmentésükre. A tobzoskáknak ugyanis van egy nagy hátrányuk az afrikai nagyvadakkal, például az elefánttal szemben: nem nagyok. Semmilyen turista nem utazik Afrikába azért, hogy élő tobzoskákat nézzen, így nem fűződik anyagi érdek az életben tartásukhoz. Igazából az afrikai egyszerű embereknek - és ezáltal a kormányoknak - nem hiányoznának.
A tobzoskák keratin pikkelyei egyedülállók az állatvilágban. Hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak, veszély esetén pedig kemény, a természetes ragadozók számára szinte áthatolhatatlan labdává gömbölyödnek. Viszont ezzel együtt ott is maradnak, így
az orvvadászoknak pontosan olyan nehéz a dolguk, mint a pálya mellett ácsorgó labdaszedőknek.
A tobzoskák másik átka, hogy finom a húsuk. Egy tavalyi tanulmány megállapításai szerint az éhínségtől sújtott közép-afrikai országokban akár 2,7 millió tobzoskát is levadászhatnak évente a húsáért. De a legintenzívebben a kínai és a vietnámi sarlatánok által gerjesztett “gyógyászati” célú kereslet emelkedik. Hiedelmeik szerint a pangolinpikkelyek gyakorlatilag mindet gyógyítanak a keringési bajoktól az asztmáig.
Mindezen veszélyek miatt az utóbbi időben drasztikusan leesett a természetvédő hatóságok alkalmazottjai által látott tobzoskák száma. Ráadásul kifejezetten lassan szaporodnak, évente legfeljebb egy kölyköt hoznak a világra. A kereslet növekedésével és a kínálat fogyatkozásával feketepiaci áruk is emelkedik. Egy 2013-as becslés szerint 280 dollárt adhatnak egy egész tobzoskáért Közép-Afrikában, de az ázsiai célországokban
egy kiló tobzoskapikkely már 750 dollárt kóstált.
A megmentésükön fáradozó természetvédők egészen meglepő fegyvereket is bevetnek. Megnyerték a kínában még mindig rendkívül népszerű Jackie Chant is, hogy beszélje le az embereket a tobzoskakészítmények vásárlásáról. A vele közös videóban kungfuzó CGI tobzoskák társaságában Chan arról beszél, hogy az egyetlen védelmi stratégiájuk a összegömbölyödés, ezért csak úgy óvhatók meg, ha a kereslet megszűnése értelmetlenné teszi a legyilkolásukat.
(Borítókép: Wild Aid)