Nem mondhatni, hogy túlzottan eseménydús lenne a Plútó meteorológusainak élete. Most például magabiztosan kijelenthetik, hogy fagyott nitrogén fog kitartóan esni az égből - legalább száz évig folyamatosan. A következő időjárásjelentés valamikor 2119 közül lesz aktuális.
A Plútó törpebolygó vékonyka atmoszféráját először 1985-ben pillanthatták meg a csillagászok, amikor az égitest elhaladt egy távoli csillag előtt. E jelenség az okkultáció vagy csillagfedés. Azóta vagy tucatnyi efféle okkultációt figyelhettek meg a bolygókutatók, és minden alkalommal újabb és újabb információkhoz jutottunk a Plútót fedő gázréteg összetételéről.
A vizsgálatok szerint a gázréteg vastagsága az elmúlt három évtizedben fokozatosan nőtt.
A változás oka a Plútón érzékelhető évszakok változása. Minthogy a Plútó keringési ideje 248 földi évet tesz ki, nem meglepő, hogy az évszakok sem háromhavonként, hanem több évtizedenként váltják egymást.
A törpebolygó legutóbb 1989-ben tartózkodott a pályája Naphoz legközelebbi pontján. Azóta az északi félteke fokozatosan a Nap felé dől. Ez mostanra olyannyira felmelegítette a Szputnyik Planitia elnevezésű hatalmas fagyott nitrogénmezőt (amelyet a NASA New Horizon űrszondája fedezett fel, amikor 2015-ben elrepült a Plútó mellett), hogy jelentős része gázzá alakult, így növelve az atmoszféra nyomását.
1988 és 2016 között a nyomás háromszorosára növekedett, 04 pascalról 1,2 pascalra. De a térségre, a Plútó keringésének aktuális fázisa miatt évszázados alkonyat borul, és ez azt valószínűsíti francia csillagászok kutatócsoportja szerint, hogy a visszahűlő atmoszférából újból lecsapódik majd a nitrogén, és hópelyhekként hull majd alá. A Sorbonne Egyetem kutatója, Bruno Siccardy szerint
az atmoszférát alkotó gázok 95 százaléka fog visszahullni a törpebolygó felszínére.
Forrás: New Scientist