2019. március 16., szombat 23:10
A 2015-ös Budapesti séták a tudomány körül és a 2017-es New York-i séták a tudomány körül után új könyvvel jelentkezett a Hargittai házaspár. Hargittai Magdolna Széchenyi-díjas kémikus, kutatóprofesszor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és férje, Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus, tudománytörténész ismeretterjesztő munkásságuk újabb állomásaként ezúttal moszkvai gyűjtőmunkájukat mutatják be a 362 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált Moszkvai séták a tudomány körül című kötetben.
Ahogy a két előző, ez a könyv is az adott város – jelen esetben az orosz főváros – tudósokkal, tudományokkal összefüggő szobrait, emlékműveit, tudománytörténeti szempontból fontos épületeit, helyeit mutatja be. Talán a szovjet időszak mindent átható propagandájának köszönhető, de nincs még egy olyan város, ahol annyi tudósoknak szentelt emlékmű, szobor, emléktábla lenne, mint Moszkvában. A nyolc fejezetre osztott könyvben található – körülbelül nyolcszáz, zömében a szerzők által készített fénykép is ezt bizonyítja.
Az egyetemi város, a kutatóközpontok sokaságának is otthont adó Moszkva számos ünnepelt, és legalább annyi elfeledett tudósra emlékezik, de a kötet nem csak róluk szól: a képek mellett megelevenedő történetek azokról is szólnak, akiknek politikai okokból nem lehetett emlékművük.
Egy moszkvai villámlátogatás, gyors városnézés során ezek nagy része nem kerül az egyszeri turista szeme elé, ilyen szempontból rendkívül élvezetes és hiánypótló a könyv, ami már-már egy alternatív Moszkvát mutat be, jóval a Vörös tér, Kreml, Tretyakov ortodox szentháromságon túl. És persze nem utolsó sorban roppant szórakoztató a könyv leírásait olvasni és a hozzájuk tartozó képeket szemlélni, megismerkedni a néhol bizarr, néhol giccses, sokszor monumentális, de legtöbbször inkább izgalmas szobrokkal, emlékművekkel. Az alábbi nagyképes válogatás ezekből ad közre egy csokorra valót.
A szovjet Rocketeer: Jurij Gagarin, az első űrhajós 43 méter magas szobra a róla elnevezett téren. Gagarin volt az első ember a történelemben, aki az űrben járt: 1961. április 12-én körberepülte a Földet a Vosztok-1 űrhajó fedélzetén. A szobor titánból – az űrhajózásban gyakran használt fémből – készült, 1980 óta magasodik a Lenin sugárút fölé. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
A repülőgép-tervező Andrej Tupoljev emléktáblája a Bauman Egyetem kampuszán. A portré melletti repülőgépek közül a legfölső a Tu-160 szuperszonikus stratégiai nehézbombázó, alatta a Tu-154 utasszállító (a Malév flottájában is repült 18 ilyen gép), a 3. a Tu-22M szuperszonikus bombázó, eggyel lentebb a Tu-124 sugárhajtású utasszállító, az 5. egy Tu-12 sugárhajtású bombázó, bal szélen egy ANT-2 repülőgép, Tupoljev egyik koreai alkotása, alatta a Makszim Gorkijról elnevezett ANT–20 nyolcmotoros repülőgép, a 30-as évek legnagyobb repülőgépe. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Vlagyimir G. Suhov szobra a Trurgenyevszkaja téren (a talapzat egy Suhov-féle tornyot mintáz). Jobbra: a Suhov-torony a Suhov utcában. Suhov igazi polihisztor volt: mérnök, építész és tudós, akinek neve leginkább az általa megálmodott hiperboloid fémszerkezetek révén vált ismertté szerte a világban. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Pavel Cserenkov síremléke a novogyevicsi temetőben. A sírkő rajzolata a Nobel-díjas fizikusról elnevezett Cserenkov-effektust, illetve a Cserenkov-sugárzást ábrázolja. A Cserenkov-effektus lényege: ha egy töltött részecske (például egy elektron) egy szigetelőanyagban a közegben érvényes fénysebességnél gyorsabban halad, akkor haladása során kúp alakban elektromágneses sugárzást bocsát ki. Atomreaktorok hűtővizénél figyelhető meg például az effektusnak köszönhető kékes derengés. A sírkőn ez a kúp alak figyelhető meg a balról jobbra haladó „részecskegolyó" mögött. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Moszkva talán legismertebb, a város egyik jelképének számító szobra, a rakétastartot formázó „A kozmosz meghódítói" emlékmű az Űrhajósok sétánya felől nézve. (A sétány elején a Földet és a világegyetemet jelképezi a két gömb.) A 107 méter magas emlékmű titánból készült, 1964-ben állították a szovjet űrprogram kezdeti sikereit ünnepelve. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
A kozmosz emlékművel szemközt áll Szergej Koroljov, a szovjet rakétatervezés atyjának emlékműve, a szobor talapzatát domborművek díszítik: az első műhold, bajkonuri rakétastart és Alekszej Leonov történelmi űrsétája látható rajtuk. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Vladimir K. Zvorikin szobra a televízióval, az Osztankino parkban. Az orosz származású mérnök a televíziós technológia egyik úttörője, a katódsugárcsöves képátvitel kidolgozója volt, nem véletlenül áll a szobra a moszkvai tévétorony melletti parkban. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
A huszonnégy fejű fizikussárkány: Pjotr L. Kapica és legközelebbi munkatársai 1964-ben készült majolikadugókon. Kapica (legfelül a középső fej az övé) a mágnesesség tanulmányozásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
A Mengyelevszkaja metróállomás Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikushoz, a periódusos rendszer megalkotójához kapcsolódó faldíszítései. Az elemek vegyjeleivel körbevett domborművi portré két oldalán a két ábra Mengyelejev szénhidrogénekkel kapcsolatos kutatásaira utal. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Lajka kutya, a szovjet űrprogram oltárán feláldozott moszkvai kóbor kutya 2008-ban állított emlékműve a Milicejszkij utcában. A szobor talapzata egyszerre formáz rakétát és szkafanderkesztyűt. Lajka ugyan elpusztult a Szputnyik-2 küldetés során (pár órával a start után a kabin túlhevülése végzett vele), de neki köszönhetően bizonyosodhattak meg a szovjet rakétatudósok, hogy egy fejlett élőlény képes lehet túlélni egy rakétastartot, és életben maradni űrbéli körülmények között. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Valerij I. Sumakov szobra a Sumakov a Transzplantológiai és Mesterséges Szervek Intézete kertjében (Scsukinszkaja utca 1.). A moszkvai orvosprofesszor a mesterséges szív megalkotásával, szervátültetésekkel kapcsolatban végzett úttörő kutatásokat, részt vett a később róla elnevezett intézet alapításában, aminek 1974-ben lett az igazgatója. A szobor mintha egy hosszú szíváltütetés után ábrázolná a kimerülten lerogyó sebészt. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
Balra: Möbius-szalagra emlékeztető hatalmas műalkotás a Központi Gazdaságtudományi és Matematikai Intézet homlokzatán. Jobbra: Fekete Möbius, a Komszomolszkij sugárúton álló szobor, ami egy bizonyos szemszögből nézve női aktot ábrázol. (Fotó:
Hargittai István/Hargittai Magdolna / Akadémiai Kiadó)
A könyv szerzői Szergej Koroljov rakétamérnök, a szovjet űrprogram atyjának szobra előtt. (Balról a harmadik: Hargittai Magdolna, fényképezőgéppel a nyakában Hargittai István.) Koroljov kezében az első műhold, a Szputnyik modellje, alakját orbitális pályákra emlékeztető körök, ívek veszik körül. (Fotó:
Maks Batenkov / Akadémiai Kiadó)