Annyira sokan veszik a Microsoft Surface gépeket, hogy a vállalatnak tavaly 39 százalékkal nőtt az ebből származó bevétele. A piacvezető pc-gyártók között egy cég sem mutatott fel ekkora növekedést, sőt, aki két számjegyű változást ért el, annál ez negatív előjelű volt. Látva a számokat és a Microsoft kínálatát, ebből egyetlen dologra tudunk következtetni:
az emberek szeretik a kiszámítható változást.
A Surface Pro 6 minden, csak nem izgalmas vagy forradalmi újítás. Jobb a processzora, többet megy aksiról, de pontosan akkora és úgy is néz ki, mint a tavalyelőtti változat.
Egyszer kitalálta a Microsoft, hogy a laptopként és tabletként használható hibridet hogyan lehet a legjobban kitámasztani, és azóta így működik a Surface, tökéletes a formája. A hátlapról kihajtható lemez remekül megtámasztja a gépet, ingázás közben is tudunk rajta dolgozni, nem előfeltétel a kemény asztallap. A dőlésszög tág tartományának most is nagy hasznát vettem, mert ezzel kiküszöbölhető a plafonon lévő fénycső tükröződése.
A Surface Pro mérete utoljára a 4-es verziónál változott, az akkori fogyókúrával 8,5 milliméterre csökkent a vastagság a korábbi 9,1 milliméterről, és ezt azóta is tartják. Egyébként következetesen megmaradt a Microsoft a 291×201 milliméteres méretnél, tehát a Surface kicsit kisebb, mint egy A4-es papírlap. Előnyös, ha eleve nyomtatott doksikkal van tele a táskánk.
Pár hiányosság viszont már a hardvernél jelentkezik. A csúcskategóriás eszközön jó lenne látni modernebb portokat, mondjuk néhány usb-c 3.1-et és Thunderboltot a szupergyors adatátvitelhez. A Microsoft azonban konzervatív, most is csak egy teljes méretű usb 3.0 van a gép jobb oldalán, valamint egy mini DisplayPort a külső monitor vagy projektor bekötéséhez. Ennyit a perifériákról. Még egy microSD-t bedughatunk a láb mögött elrejtett nyílásba, és a bal fölső sarokban van a jackdugó.
Nevezhetjük portnak a tablet alján lévő mágneses csatlakozót, de az nem lenne fair, mert úgyis csak az opcionális, külön megvásárolható billentyűzetet tudjuk rákötni. A kijelzőt is megvédő billentyűzet mérete, a gombok ellenállása és elhelyezkedése kiváló, a beépített világításnak hála sötétben is megtaláljuk a betűket, gyorsan lehet rajta dolgozni. Még az érintőpárna is egész nagy, és jó, hogy egyáltalán van ilyen, mert kényelmesebb rajta gördíteni a weboldalakat, mint állandóan a kijelzőt taperolni felemelt karral.
Fontos beviteli eszköz még a toll, ettől lesz a Surface hasznos eszköz a kreatívipari munkások és a diákok kezében. Egész jól lehet vele jegyzetelni és rajzolni, megoldották a véletlen érintések kiszűrését, azaz nem fog a tenyerünk éle is vonalakat húzni, amikor ráfektetjük a kézfejünket a kijelzőre. Ugyanakkor arra lettem figyelmes, hogy a Microsoft tollát nehezebb megtartani az ujjaim közt, mint egy grafitceruzát, mert a hegye csúszós,
legszívesebben világgá szaladna a kijelző felületén.
Ebből a szempontból a Samsung Galaxy Note tolla jobb, van egy érezhető tapadása. Az Apple iPadé pedig máshogyan fejlettebb, hiszen azt a tablet induktívan tölti, míg a Surface nem képes erre, kézzel kell benne elemet cserélni, mint a nagymamám vekkerében. Szóval itt is lenne még terepe az innovációnak.
A Surface Pro 6 kameráival tűrhető fényképeket tudunk készíteni, és persze alkalmasak a videotelefonálásra. Nekünk inkább abból a szempontból érdekesek, hogy a szelfikamera mellett van egy infravörös led, amely az arcfelismerést támogatja, és részben ettől nagyon gördülékeny a belépés, elég odaülni a gép elé, és máris felold a kijelzőzár. Egy kicsit azért tanítgatni, pontosítani kellett az arcfelismerést, mert az első betanítás helyétől eltérő fényviszonyok megzavarják a gépet. Megéri rászánni azt a fél percet, hogy kényelmesen működjön a Windows.
A nálunk járt Surface Pro 6 közepes erejű Intel Core i5-8250U processzorral volt felszerelve, ami már önmagában egy kiemelhető újdonság, ez ugyanis már négymagos processzor, míg a tavalyi csak kétmagos volt. Szerencsére kiesett a játékból a 4 GB-os változat (a spórolósaknak ott van a Surface Go), így memóriából már 8 GB a minimum, ezen kívül 16 GB választható. Tárhelyből 128 GB-tól 1 TB-ig terjednek a lehetőségeink, és a Microsoft volt olyan kedves, hogy külön oldalon magyarázza el, ebből mennyit vesz el a rendszer, és mennyi jut nekünk. Az alapmodell 128 GB-jából például csak 95 GB marad személyes használatra.
A grafikus csip Intel HD 620-as, ami eddig is opció volt, szóval ezen a gépen érdemes inkább a Candy Crushnál és a Pasziánsznál maradni. A munkát nem korlátozza az alapszintű inteles grafika, éppen a Surface tesztje alatt volt nálunk a Samsung CJ89 monitor, egy 49 colos és kétszer full HD-s monitor, amit lazán meghatott a Surface Pro, és így négy kijelzőnyi tartalom volt a szemeink előtt (más kérdés, hogy ez a monitor majdnem annyiba kerül, mint maga a Surface).
A fejlődés hatása az akkuidőben érezhető a legjobban, több mint 9 órát kapunk
Ezzel a Microsoft egy régi házi feladatát pótolta, a Pro 6 segítségével a konnektortól távol is végig tudunk dolgozni egy átlagos munkanapot.
Ami pedig a szoftvert illeti, abban a Surface mindig is jó volt, hiszen teljesen lecsupaszított Windows fut rajta, nem kell pár napig aktív demó vírusirtókat és más fölösleges extra szoftvert kerülgetni, hogy elvégezzük a dolgainkat. Persze, igaz az is, hogy egy ugyanennyire üres Windowst gyakorlatilag bármire feltelepíthetünk, de a Surface esetében a hardver és a szoftver kifinomult összhangja éppen úgy megvan, mint a Mac gépek esetében.
Akinek bőven elég az, hogy a Pro 6 egy számmal újabb, mint a Pro 5 (vagyis a Surface Pro 2017 néven futó előző verzió), a kiszámíthatóságot keresi a Windowst futtató hibridekben, és hajlandó 350 ezer forintot vagy többet fizetni az elegánsan vékony formáért, annak a Surface jó választás. Akinek viszont szüksége van több csatlakozási lehetőségre, vagy esetleg a későbbi bővíthetőség fontos szempont, annak érdemes a Lenovo, HP, Asus és a többi gyártó kínálatában keresgélni.