Leninék Kun Bélát először nem Pestre, hanem Bécsbe küldték, hogy elindítsa a világforradalmat, de az ottani kudarc után végül mégis Magyarország lett számára a műveleti terület. Hogy lehetséges, hogy miközben nálunk még igazán komoly munkásosztály sem létezett, a kommunisták mégis hatalomra tudtak kerülni, és 133 napig tartotta magát a világ második proletárdiktatúrája? Erről, a Tanácsköztársaság bizarr hétköznapjairól, káoszról, vörösterrorról, a düh mozgósító erejéről beszélünk az Index technika-tudomány rovatának podcastjében, a TNT második adásában.

Egyik történész vendégünk Hatos Pál, akinek igazán nagyot robbant a néhány hónapja megjelent könyve, az őszirózsás forradalomról írt Elátkozott köztársaság, a másik pedig Csunderlik Péter, aki a Tanácsköztársaság szellemi előzményének tekintett Galilei Körről („a Tanácsköztársaság bolsevik funkcionáriusainak a keltetője”) írt monográfiát, mostanában pedig azzal került bele a kultúrkampfba, hogy kritikusai szerint relativizálta a vörösterrort.

Erről, a terror természetéről, az emlékezetpolitikai harcokról és a kommunista propagandáról is beszélünk a műsorban, ilyen további kérdéseket érintve:

• Mit jelenthetett száz évvel ezelőtt a kommunizmus?
• Kik finanszírozták a Kommunisták Magyarországi Pártját?
• Hogy érezhették sokan úgy, hogy a bolsevikoké az erkölcsi fölény?
• Ki volt Kun Béla, a háború után sírógörcsökkel hazatérő revolverújságíró?
• Károlyi Mihály átjátszotta a hatalmat a bolsevikoknak, vagy őt verték át?
• Miért mondhatjuk, hogy soviniszta volt ez a rövid életű magyar kommunizmus?
• És hogy a Felvidék hovatartozása Szibériában dőlt el?
• Szükségszerű volt-e a Tanácsköztársaság bukása?

Ha mindez esetleg nagyon távolinak tűnne, egy idézet felvezetésként 1919-ből, ami akár mai is lehetne:

Ha nem kapjuk meg a Nyugat demokráciájától, ami minket megillet, akkor megkapjuk a Kelet diktatúrájától.