Izgalmas ága a robotikának, amikor csak puha anyagokat használnak, hogy a lehető legfinomabb érintéssel tudjanak megfogni dolgokat, ám ezeket a szerkezeteket is általában pumpák, szelepek és merev számítógépek vezérlik. A Harvard Egyetem kutatói most kitaláltak egy újfajta logikát, egy kizárólag puha anyagokból készült digitális vezérlőt, amely gumival és levegővel dolgozik.
A számítógép pont úgy működik, mint az általunk megszokott elektronikus eszközök, azaz kapuk nyitásával és zárásával változik az információ útja. Annyi a különbség, hogy a szilícium tranzisztorokon áthaladó elektronosság helyett szilikoncsövekben áramlik a levegő. A szilikonos rendszerben is vannak kapuk, különféle bemenetekkel és kimenetekkel, és az áteresztett levegő segítségével mondják meg a robotnak, hogy mi lesz a következő lépés. (Külön felhívnám a figyelmet a szilícum és a szilikon közti alapvető különbségre: az első egy kémiai elem, és arra épülnek a digitális számítógépek, a második meg egy polimer, amivel általában csaptelepet tömítünk.)
A gumivezérlő jóval lassabban dolgozik, mint az elektronikus számítógépek:
másodpercenként csupán egy számítási műveletet tud elvégezni.
A szerkezetet kifejlesztő Daniel Preston azt reméli, hogy ezen még tudnak egy kicsit gyorsítani. Ez viszont nem is feltétlenül szükséges, mert az ilyen robotokat általában nagyon egyszerű feladatokra használják, nem multifunkciósak, mint egy okostelefon.
Egy gumiagyú robotban 10-20 logikai kaput tudnak most elhelyezni, és a jövőben akár a százas vagy az ezres nagyságrendet is elérhetik, amivel egészen összetett feladatokra is képesek lesznek.
Mivel a puha robotok egyik fő előnye, hogy nehezen tudnak kárt tenni másokban, a kutatók egyik elképzelése, hogy a sebészetben alkalmazzák azokat. Ezen kívül hasznosak lehetnek a mentésben, vagy ahol sérülékeny állatokat – rovarokat, csúszós halakat vagy mérgező hüllőket – kell megmozgatni az emberi érintés elkerülésével.