Nemzetközi tanulmány készült az Egyesült Államokban, Kínában, Indiában és Oroszországban tanuló programozókról, és ez alapján az amerikai egyetemisták toronymagasan túlteljesítenek a riválisaikhoz képest, és ehhez nem feltétlenül kell elit egyetemre járni.
A PNAS tudományos lapban publikált tanulmány a negyedik évfolyamba járó hallgatók tudását vizsgálta, de csak az említett országokban, így az sajnos nem derül ki belőle, hogy a magyarok hol állnak az informatikai ranglétrán. A tesztben többek közt a résztvevők matematikai, kódolási, grafikai és biztonsággal kapcsolatos tudását mérték fel.
Többek közt kiderült, hogy a kínai és indiai hallgatók igen kis része tud működőképes és logikailag helytálló kódot írni, amit a számítógép lefordít gépi nyelvre, és végre is tud hajtani. Indiában például nagyobb a hangsúly az elméleti képzésen, kevesen vesznek részt olyan munkában, ami nem kapcsolódik az egyetemi tanulmányukhoz, és így nem szereznek elég gyakorlatot, a végzősök közül kevesen alkalmasak arra, hogy rögtön munkába álljanak.
Az orosz, indiai és kínai elit egyetemekre járók sokkal jobb eredményt értek el a többieknél a saját országukban, de a többi ország elitjét is elverik az Egyesült Államokban tanulók.
A hallgatók közt másfajta különbségek is kimutathatók: az oroszok fizikában, a kínaiak matematikában erősebbek az amerikai társaiknál, mielőtt belekezdenek egy informatikai képzésbe.