Ránézésre megmondták a tudósok, hogy a Mars felszínén egykori folyamok kiszáradt medre látható, aztán 2012-ben a Curiosity űrszonda 2012-ben képeket küldött vissza kopott kavicsokról az egyik ilyen folyómederből, és ebből arra következtettek, hogy valóban víz folyhatott a köveken, attól lett ilyen a formájuk.
Most egy friss tanulmány katalogizálta ezeket a folyókat, és megállapította, hogy elég nagy lehetett a vízhozamuk, egészen addig, amíg teljesen ki nem száradtak. A vizes időszak a tudósok számításai szerint egymilliárd éven át tarthatott.
Egyedül az a gond ezekkel a folyókkal, hogy nehéz magyarázatot találni a létezésükre, nem tudják, honnan jöhetett a folyókat felduzzasztó rengeteg víz.
A Mars most száraz és hideg bolygó, nagyon vékony légkörrel, és a kutatások alapján a múltban a mostaninál hidegebb lehetett a felszínén. Ennek ellenére évmilliárdokkal ezelőtt víz áramolhatott a felszínén, olyan méretű folyókban, amelyek mellett a földi folyamok is eltörpülnek. Az áramlatok olyan hevesek lehettek, hogy állandóan zúghattak ezek a marsi folyók.
Valamilyen erős üvegházhatásnak is érvényesülnie kellett a Marson, hogy elég meleg legyen a felszínén a folyékony víz fennmaradásához.
Tévedés lehet a korai Naprendszerrel kapcsolatos tudományos ismereteinkben, amelyek alapján csak kisebb folyók lehettek volna a Marson, és azok is csak időszakosan - mondta Edwin Kite, a Chicago Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője. A kutatómunkából az is kiderült, hogy a folyók szinte azonnal tűntek el a nedves korszak végén, ahogy a bolygó is egyre hidegebbé vált.