Mi is beszámoltunk róla, hogy a múlt héten India sikeresen lelőtte az űrben egyik saját műholdját. Az alacsony, 300 kilométer magas pályán keringő szatellitet egy speciálisan erre a célra kifejlesztett műholdvadász rakétával szedték le. A sikeres hadgyakorlatot maga Modi miniszterelnök jelentette be a tévében. Noha kijelentette, hogy ezzel nem kívánnak fenyegetni egyetlen országot sem, és nem céljuk háborús feszültséget kelteni, kevés kommentátor van, aki ne látná bele az akcióba a Pakisztánnal szembeni fegyvercsörtetés szándékát.
India ezzel mindössze a negyedik ország (az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után), amely bizonyítottan rendelkezik a műholdak űrbéli megsemmisítésére alkalmas technológiával. A művelet ugyanakkor nem váltott ki osztatlan tetszést a világban - bár talán nem is ez volt a célja. A NASA igazgatója - amerikai kormányhivatal vezetőjétől szokatlan keménységgel - ítélte el az akciót az űrkutatási hivatal alkalmazottai előtt tartott beszédében.
Szörnyű, szörnyű dolog, hogy olyan eseményt okoztak, amely törmelékfelhőt indított a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. Ez a fajta tevékenység összeegyeztethetetlen a jövőbeli emberes űrrepülésekkel
- jelentette ki Jim Bridenstine NASA-igazgató. A lelőtt műhold legalább 400 darabra esett szét, amelyek egy része veszélyt jelent a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósokra. Az igazgató elmondta, hogy a robbanás során sok olyan törmelék keletkezett, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy veszélyt jelentsenek, viszont túl kicsik ahhoz, hogy mozgásukat nyomon lehessen követni.
Jelenleg 60 darabot képesek monitorozni, amelyek 10 centinél nagyobbak. „Ez elfogadhatatlan, és a NASA-nak nagyon egyértelműen ki kell fejeznie, hogy az [efféle akciók] milyen következményekkel járnak ránk nézve” - folytatta Bridestine. Az amerikai hadsereg 23 ezer, 10 centiméternél nagyobb objektum mozgását követi nyomon, amelyek veszélyt jelenthetnek a Nemzetközi űrállomásra.
Ezek között 10 ezer darab űrszemét van, 3000 egyetlen eseményből származik: amikor Kína 2007-ben felrobbantott egy 850 kilométer magasan lévő műholdat.
A NASA-vezető elmondta, hogy az indiai tesz hatására a következő 10 napban 44 százalékkal növekedett meg annak veszélye, hogy az ISS űrszeméttel ütközik. Később a törmelék jelentős része belép majd az atmoszférába, ahol elég. Eddig 24 olyan törmelékdarabról tudnak, amely az ISS pályája fölé került, így süllyedésük közben az űrállomásnak ütközhetnek.
Az indiai külügyminisztérium azzal védekezett, hogy éppen azért végezték a rakétakísérletet egy alacsonyan szálló műholddal, hogy ne keletkezzen űrszemét a robbanásból. A törmelék néhány héten belül belép a bolygónk légkörébe, és megsemmisül. A tesztet belpolitikai haszonszerzés is motiválhatta, ugyanis Indiában választások közelednek. Modi televíziós beszédét azért is kritizálták, mert a kormány elvileg már csak ügyvezető státuszban működik.
Az Európai Űrügynökség modellszámításai szerint nagyjából 900 ezer darab veszélyt okozni képes űrszemét keringhet a Föld körül, közülük 34 ezer nagyobb 10 centiméternél. Akkor érthető meg igazán, hogy ezek miért jelenthetnek veszélyt, ha tudjuk, hogy
az űreszközök legalább másodpercenként 7,8 kilométeres sebességgel süvítenek. Ez a 8-10-szerese egy lövedék sebességének.
Forrás: Guardian