Emlékezetes, hogy amikor nemrégiben kitudódott, hogy Palkovics László innovációs és technológiai miniszter havi 800 ezer forintos fizetést vett fel az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetétől (SZTAKI) évekig, miközben egyetlen közleménye sem jelent meg a 2014 óta, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) ezt azzal magyarázta, hogy ugyan a miniszter nem szűnt meg kutatónak lenni - így jogos a fizetés -, de tevékenysége csak tanácsadásra és szervezésre terjed ki.
Márpedig ő nem olyan, hogy ilyesmiért ráíratja a nevét minden tudományos cikkre, amelynek elkészítéséhez hozzájárult.
Az ügy azért is pikáns, mert Palkovics rendszeresen arra hivatkozik az MTA kutatóintézet-hálózatának szükséges átalakítása mellett érvelve, hogy a jelenlegi rendszerben nem megfelelő a minőségbiztosítás, és vannak emberek, akik évekig nem érnek el semmilyen kézzel fogható eredményt, mégis megtarthatják állásukat, és fizetést kapnak.
A 444-en publikáló Kozák Eszter akadémiai dolgozóként vette a fáradtságot, és végignézte a SZTAKI Rendszer- és Irányításelméleti Kutatólaboratóriumának összes 2016 és 2018 között megjelent közleményét (193 darabot). Olyan megjegyzéseket keresett bennük, amelyek Palkovics közreműködésére utaltak volna. A tudományos közlemények végén mindig szokott lenni egy Acknowledgements (köszönetnyilvánítás) szekció, amelyben éppen azokat a személyeket, intézményeket, kutatási támogatásokat sorolják fel, amelyek hozzájárultak az eredményhez akár a legegyszerűbb módon is, de (személyek esetén) nem kerültek be a szerzők közé.
És egyetlen Palkovics közreműködéséről szóló fél mondatot sem talált.
Pedig, ha a miniszter valóban kifejtett volna bármilyen értékelhető tudományos tevékenységet (teljesítményről nem is beszélve) az intézetben, és ezt a kollégái tanulmányaikban eltitkolták volna, azzal súlyos etikai vétséget követtek volna el. Vagy az ITM nem mondott igazat.
Kozák Eszter így foglalja össze konklúzióit:
Rossz hírét kelti az MTA-nak, és táplálja a kutatóhálózat nem kellően hatékony működését érintő vádakat az, ha egy semmilyen tudományos eredményt fel nem mutató "kutató munkatársat" az akadémiai kutatóhálózat nem képes kivetni magából, márpedig itt valószínűleg ez történt. Nem utolsósorban Palkovics László elhúzódó tudós karrierje rendkívül megalázó a SZTAKI és más akadémiai kutatóintézetek azon munkatársaival szemben, akik ténylegesen kutatómunkát végeznek, és rangos folyóiratokban publikálnak, az esetek nagy részében jelentősen kevesebb fizetésért.