Ez a pliocén korban volt, 5,3-2,6 millió évvel ezelőtt. Az antarktiszi erők mellett a globális átlaghőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal meghaladta a mait, a világtengerek szintje pedig 20 méterrel magasabban állt.
De a Déli-sark átlaghőmérséklete 20 fokkal volt magasabb a mostaninál
– hangzott el a brit Királyi Meteorológiai Társaság tegnapi konferenciáján, amelyet a pliocénkori klímáról rendeztek. A részt vevő kutatók szerint a pliocén remek analógia, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi vár ránk a jelenlegi atmoszférikus szén-dioxid-koncentráció közepette.
Akkoriban egyáltalán nem borította jég Grönlandot, a nyugat-antarktiszi jégmező se volt sehol, a keleti kiterjedése pedig sokkal kisebb volt, mondta el Martin Siegert, a University College London kutatója. Persze a klímaszkeptikusok azonnal kaphatnak az alkalmon, és közbevethetik, hogy ha akkor ugyanannyi volt a széndioxid a légkörben, mint most, akkor hol vannak a rügyező bükkfák ma az Antarktiszról. A kutató szerint még egy pici türelem kell, és lesznek:
A fosszilis tüzelőanyagok égetése olyan villámgyorsan emelte meg a légköri széndioxid-koncentrációt, hogy az atmoszférának és az óceánoknak még nem volt idejük teljes egészében reagálni erre. Ha 200 fokra állítjuk otthon a sütőt, akkor sem lesz egy csapásra 200 fok benne a hőmérséklet. Ugyanez a helyzet az éghajlattal is.
A globális átlaghőmérséklet mára 1 Celsius-fokot emelkedett az ipari forradalom kezdete óta. Akkor 280 ppm (milliomodrész) volt a levegő CO2-tartalma, ma 412 ppm, és ez pontosan azt valószínűsíti, hogy az átlaghőmérséklet 3-4 fokkal fog emelkedni a következő évszázadok során. A jég elolvadása még több időt fog igénybe venni, így a pliocénkorihoz hasonló klíma és vegetáció kialakulásához akár több évezredre van szükség.
A növényzetről sokat árulnak el azok a bükk-, nyitvatermő- és mohakövületek, amelyeket alig 500 kilométerre találtak a Déli-sarktól. Akkoriban 400 ppm volt a szén-dioxid-szint, és a nyári középhőmérséklet a tundrára jellemző +5 fok körül mozgott, szemben a mai -15-20 fokkal.
De ha nem vigyázunk, még ennél is súlyosabb lehet a helyzet néhány évtizeden belül.
Ha a mai ütemben bocsátjuk ki továbbra is a szén-dioxidot, az évszázad végére elérhetjük az 1000 ppm-et is – figyelmeztetett Siegert.
Forrás: Guardian