A közelgő indiai választások előtt nagyon elharapóztak a chatszolgáltatás segítségével terjesztett álhírek, amelyek következtében már véres összecsapásokra, lincselésekre is sor került az egymás ellen hergelt csoportok között. Az álhírek gyors terítését az tette lehetővé, hogy korábban korlátlan számú felhasználóval lehetett gyorsan, néhány kattintással megosztani az érkezett üzeneteket.
A szó szerint halálos veszélyt enyhítendő a WhatsApp korlátozta az üzenetek továbbíthatóságát, most pedig egy merőben új megközelítésképpen afféle feljelentővonalat, illetve hírellenőrző csatornát indított be. Az elemzők szerint, ha jól vizsgázik a kísérleti projekt az indiai választásokon, akkor ez kijelölheti a Facebook (a WhatsApp anyacége) útját a közösségi oldalán terjesztett rágalmak elleni harcban is.
A szolgáltatás úgy működik, hogy a felhasználók továbbítják a nekik küldött, de gyanúsnak gondolt linkeket, szöveges üzeneteket, illetve képeket egy felhasználói fiókba, amelyet a Proto nevű elemző startup cég üzemeltet. Ezután a cég algoritmusai (illetve alkalmazottai) ellenőrzik a hírt, és
négy kategóriába sorolják (igaz, hamis, félrevezető és vitatott), majd ezt az eredményt megküldik a feladónak.
A szolgáltatás azonban csak elméletben működik, mert a bejelentés után tesztelő Reuters és a BuzzFeed sem kapott választ a beküldött ál- illetve valódi híreire. A Proto erre kénytelen volt egy “pontosító” közleményt kiadni, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a szolgáltatás inkább csak kísérleti projekt, nem segélyvonal, és nem tudják vállalni, hogy minden hírbeküldőnek reagálnak.
Mindenesetre a hosszú távú cél az álhírek jelentette fenyegetés elleni új típusú védelem kifejlesztése. Ahogy a Verge által idézett Proto-alapító Ritvvij Parrikh és Nasr ul Hadi fogalmaztak,
ezen új kezdeményezés célja, hogy nagy léptékben vizsgáljuk a félrevezetési jelenséget. Ahogy egyre több adat érkezik be, egyre jobban leszünk képesek azonosítani a leginkább kényes területeket, nyelveket, régiókat és egyéb körülményeket.
A WhatsAppon keresztül terjesztett álhírek “üzemszerű” ellenőrzése és kiszűrése azért rendkívül nehéz (ha nem lehetetlen), mert a chatszolgáltatás végpontok közötti titkosítást használ, így a szolgáltatónak sincs fogalma arról, hogy mi folyik a csatornáin. Korábban a feltételezések szerint a WhatsAppon terjesztett rágalmaknak abban is szerepük volt, hogy Brazíliában szélsőjobboldali elnököt választottak nemrégiben.