Megvizsgálták és kategorizálták a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) lévő baktériumokat és gombákat: elsősorban olyanokat találtak, melyek az emberrel hozhatók összefüggésbe – számolt be eredményeiről a kutatócsoport a Microbiome című szaklapban. Ezek az ismeretek fontosak a jövőbeli, hosszú távú űrkutatási missziókhoz, ahol a csírák akár nagy veszélyt is jelenthetnek, mivel az űrben megváltozik az asztronauták immunrendszere és csak korlátozottan van lehetőség orvosi segítségre.

Az ISS 2000 óta folyamatosan változó legénységgel kering a Föld körül 400 kilométeres magasságban. Már több mint kétszázan fordultak meg a fedélzeten. Checinska Sielaff, a Washingtoni Egyetem kutatója és munkatársai 24 mintát elemeztek, melyeket 14 hónap alatt vettek három különböző legénységtől. Nyolc helyszínt vizsgáltak meg, köztük az étkezőasztalt, az alvókabinokat, a wc-ket, a falakat és az ablakokat.

A kutatók azt találták, hogy a gombák száma és összetétele változatlan maradt, miközben a baktériumoké a fedélzeten tartózkodó űrutazók cserélődése szerint módosult. A leggyakrabban előforduló baktériumok a Staphylococcusok (26 százalék) és az enterobaktérium-család tagjai voltak (23 százalék). További 11 százalék a Bacillus-fajok közé tartozott. Találtak többek között Staphylococcus aureus baktériumot, mely az emberi bőrön és nyálkahártyán él és többnyire ártalmatlan, de veszélyes fertőzéseket is okozhat. Kimutattak az enterobaktériumok közé tartozó baktériumokat is, melyek az emberi bélben fordulnak elő, és szintén betegségeket okozhatnak.

"A Földön ilyen baktériumok gyakoriak a fitneszstúdiókban, irodákban és kórházakban" – fejtette ki Sielaff. Egyelőre nem tudják, hogy ezek a baktériumok megbetegíthetik-e az asztronautákat. Ez több tényező függvénye: az egyes asztronauták egészségi állapota mellett az is számít, hogy hogyan viselkednek ezek a mikororganizmusok a világűrben.

"Az űrállomásra gyakorolt hatásuk egyelőre nem ismert. A kimutatott baktériumok közül egyesek a Földön hozzájárulnak az anyagok lebomlásához, széteséséhez" – emelte ki Camilla Urbaniak, a tanulmány társszerzője. Nitin Singh, a pasadenai Kaliforniai Műszaki Intézet tudósa és munkatársai egy korábbi elemzésükben olyan baktériumtörzseket mutattak ki, melyek ellenállóak egyes antibiotikumokkal szemben. A tudósok szerint a súlytalanság hozzájárulhat a rezisztencia kialakulásához. Ezekben a tanulmányokban is felderítetlen maradt a kimutatott kórokozók konkrét veszélyessége. "További vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon biztosítható legyen az ISS működőképessége és az asztronauták egészsége" – mondta Kasthuri Venkateswaran, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), az elemzés társszerzője. (MTI)