A barna törpék a csillagok és a jóval kisebb bolygók közötti átmenetet képviselik, a kutatók pedig eddig nem tudták egyértelműen megmagyarázni, honnan származnak ezek a különleges égitestek. A Heidelbergi Egyetem csillagászai azonban választ találhattak a kérdésre, írja az MTI.
A barna törpék vagy egy csillag körül keringenek, vagy a Tejútrendszerben magányosan utaznak. Legalább 13-szor nagyobb tömegűek, mint a Jupiter. Ez a tömeg elegendő ahhoz, hogy legalább ideiglenesen energiát generáljon a magban magfúzió révén. Ugyanakkor ez nem elég nagy tömeg ahhoz, hogy lángra lobbantsa a magban lévő hidrogént, ebből kifolyólag nincs saját fénye.
A becslések szerint mintegy 100 milliárd barna törpe van a Tejútrendszerben.
A barna törpék helyét így hő alapján tudják meghatározni a csillagászok, melyet a kialakulásuk után továbbra is sugároznak magukból. A Heidelbergi Egyetem Csillagászati Központjának munkatársai felfedezték, hogy az Tejútrendszerben lévő Nu Ophiuchi nevű csillag körül két barna törpe kering, amelyek nagy valószínűséggel a csillaggal együtt gázból és porból fejlődtek ki ugyanúgy, ahogy általában a bolygók.
A heidelbergi kutatócsoport az adatokban észrevett egy mintázatot, hasonlót ahhoz, amelyet keringő bolygók vagy kettős csillagok esetén lehet észlelni. Ezek alapján megállapították, hogy a két barna törpe keringési periódusa 530, illetve 3185 nap.
A hat az egyhez együttható miatt jóval valószínűbb az, hogy az anyacsillagot a fejlődése korai szakaszában körülvevő gáz- és porfelhőből álló úgynevezett protoplanetáris lemezben alakulhattak ki a barna törpék, mint az, hogy kizárólag úgy alakulhatnak ki, mint a csillagok a csillagközi felhőkben.
A tudósok az Astronomy & Astrophysics című szaklapban publikálták az eredményeiket.