Sok találgatás volt már arról, hogy kik építhették Stonehenge-et, sőt vannak, akik egyértelműen földönkívüli építménynek tartják. A tudományos életben is több elmélet kering, a Nature Ecology&Evolution szaklap azonban most egy új elmélettel állt elő.
Londoni kutatók az újkőkorszakból eredeztethető, Angliában talált emberi maradványok DNS-szerkezetét hasonlították össze Európa többi részén található, ugyanebből a korból származó maradványokkal. Az elemzés szerint a vizsgált emberek a mai Törökország területén található Anatóliából indultak el, először az Ibériai-félszigetig mentek, majd onnan vették észak felé az irányt, és Krisztus előtt 4000 környékén értek el Nagy-Britanniába.
Anatóliából időszámításunk előtt 6000 környékén indult el egy masszív népvándorlás, addig Európa területén leginkább csak kisebb utazó törzsek éltek, akik gyűjtögető, vadászó-halászó életmódot folytattak. Az Anatóliából ide érkező csoportok voltak azok, akik a gazdálkodás alapjait megteremtették. Egy részük a Duna vonalát követte, de voltak, akik elindultak a mediterrán vidékek felé. A maradványok elemzése szerint ebből a vonalból származnak a Britanniában talált emberi maradványok is, amelyek a spanyol és a portugál, azaz ibériai mintákkal mutattak egyezést. A vizsgálatok szerint ők Nagy-Britannia nyugati partjainál érkeztek a szigetre, és ők lehettek azok, akik a monumentális kőépítmények hagyományát megteremtették a szigeten,
azaz nekik köszönhető a Stonehenge is.
A Londoni Természettudományi Múzeum DNS-szakértője, a tanulmány egyik társszerzője azt is elmondta, hogy nem találtak egyértelmű bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a szigeten élő őslakosok és az ide érkező hódítók keveredtek volna. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy valóban egymástól elszigetelve éltek vagy hogy a hódítók leigázták az ott élőket, hanem azt bizonyíthatja, hogy csak elenyésző számban éltek kisebb csoportok a szigeten. Mark Thomas professzor azt is elmondta a BBC-nek, hogy valószínűleg mire a Brit-szigetekhez értek, már kitapasztalták a környezeti sajátosságokat, és meg volt minden szerszámuk ahhoz, hogy a szigeten is gyorsan nekikezdhessenek a növénytermesztésnek, és emiatt lehet az is, hogy ez a csoport lett a domináns.
A legrégebbi brit emberi maradvány időszámításunk előtt 7100-ból származhat, a rekonstrukciós vizsgálatok alapján sötét bőre és kék szeme lehetett, míg a későbbi hódítókra ez nem volt jellemző, ők inkább világosabb bőrűek és sötét szeműek voltak. De Thomas arra is figyelmeztet, hogy az első hódítók után néhány száz év múlva egy újabb csoport érkezett Európa felől, így egy újabb módosulás következett be a génállományban.
(Borítókép: Matt Cardy / Getty Images)