2016-ban több ezer császárpingvin-fióka pusztult el, amikor az időjárási viszontagságok miatt megsemmisült az a tengeri jég, amelyen éltek az antarktiszi Weddell-tengeren – írja a BBC.

A Brunt-selfjég (a partról a tengerbe nyúló jégtömeg) szélén élő kolónia egyedszáma ezzel a tömeges pusztulással jelentősen bezuhant, és a kutatók szerint a felnőtt pingvinek a jelek szerint meg se próbálják stabilizálni a populációt. Ez ugyanakkor jó eséllyel amúgy is eredménytelen volna, mert egy nagy jéghegy közelít a terület felé.

A három évvel ezelőtti tömeges pusztulást Nagy-Britannia nemzeti antarktiszi kutatási programjának (British Antarctic Survey, BAS) kutatói jelentették, akiknek műholdképeken tűnt fel az úgynevezett halley-öbölbeli kolónia eltűnése.

Műholdképeken akár 800 kilométeres magasságból is jól kivehető a pingvinek guanója, amelynek a kiterjedéséből megbecsülhető egy adott populáció mérete. A több évtizeden át 14-25 ezer egyedet számláló – ezzel a globális pingvinpoluláció 5-9 százalékát kitevő – kolóniának azonban szinte az egyik napról a másikra nyoma veszett.

A császárpingvinek a legnagyobb testű pingvinek, ezért a szaporodáshoz szükségük van olyan stabil jégterületekre, amelyek áprilistól decemberig, a madarak megérkezésétől a fiókák megerősödéséig biztos élőhelyet jelent nekik. Ha ennél korábban válik élhetetlenné a tengeri jég, a fiókáknak még nem elég fejlett a tollazatuk ahhoz, hogy úszni tudjanak.

A jelek szerint éppen ez történt 2016-ban, amikor az erős szelek meggyengítették a kolónia élőhelyéül szolgáló tengeri jeget, amely azóta se tudta elérni a korábbi stabilitását, így alkalmatlanná vált a hosszabb ott tartózkodásra. A kutatók szerint a pingvinek egy része vagy nem szaporodott az elmúlt években, vagy csatlakozott a közelben egy másik kolóniához, amelynek valóban meg is ugrott az egyedszáma az elmúlt időszakban.

Egyelőre nem világos, hogy pontosan miért nem tudott regenerálódni a tengeri jég ezen a területen. Azt viszont jól mutatja ez az eset, hogy a pingvinek milyen kiszolgáltatottak a környezeti változásoknak, és ha a jégolvadás olyan mértékű lesz, mint amilyen a számítógépes modellek ma előjeleznek, akkor akár a teljes globális populáció 50-70 százaléka is elpusztulhat – ami nemcsak nekik lenne rossz, ugyanis egyszerre vadászként és áldozatként fontos szerepet töltenek be az ökoszisztémában.

Mindeközben a Brunt-selfjégen megjelent törésvonal miatt előbb-utóbb várhatóan egy óriási jéghegy fog leszakadni a selfjégből, amely valószínűleg így is, úgy is ellehetetlenítette volna a császárpingvinek életét a Halley-öbölben.

(Borítókép: Education Images / Getty Images Hungary)