A 2001. szeptember 11.-ei terrortámadás az ikertornyok ellen, valamint a szintén 2001-es lépfenés levéltámadások akkora paranoiát keltettek az amerikai közéletben, hogy George W. Bush akkori elnök az év októberében aláírta a Patriot Actet, ami mind a nemzetközi, mind a belföldi terrorizmus kiszűrését és visszaszorítását volt hivatott elérni. Az elkövetkező években az NSA az állampolgárok tudta nélkül több milliárd privát beszélgetést, üzenetet és internetes előzményt vizsgált át, köztük amerikaiakét is, általában bármiféle konkrét bűnesettel kapcsolatos gyanú nélkül.

Ezeknek a lehallgatásoknak ebben a formában véget vetett a 2015-ös USA Freedom Act, amely az Edward Snowden által kiszivárogtatott információra adott reakció volt. Ugyan nem szüntették meg teljesen a megfigyeléseket, de az évi milliárdokról levitték csupán százmilliókra, valamint a törvény új korlátokat is állított a lekért adatok felhasználásának.

Sokan fellélegeztek az új szabályozás hatására, de nem sokkal később, 2016 és 2017 között több mint háromszorosára nőtt a megfigyelt hívások száma, amit a technológia fejlődésével és a hívások közötti átfedésekkel magyaráztak.

2019 elején Luke Murry republikánus kongresszusi biztonsági tanácsadó már arról nyilatkozott egy podcastban, hogy fél éve nem is használják a rendszert, amivel kétségbe vonta az egész kérdés jelentőségét.

Az Engadget cikke szerint az NSA most indítványozta a Fehér Háznál a program teljes leállítását, mivel az jelenlegi formájában komolyabb teher a hivatalnak, mint amennyire hasznos. A Wall Street Journal szerint egy hírszerzési ügynök is megkérdőjelezte a program hasznosságát.

A gyertya nem éri meg a lángját.

- nyilatkozta a lapnak a névtelenül megszólaló ügynök.

A végső döntés a Fehér Házé lesz, és a kérdés továbbra is megosztó az amerikai törvényhozásban. Érdemes azt is megjegyezni, hogy mindez csak a telefonos lehallgatásokra vonatkozik, az internetes megfigyelést nem érinti.