A New York Times újságírói bejutottak az ecuadori titkosszolgálat, a Senaian egyik bunkerébe egy interjú erejére, de amikor a riporter kapcsolgatni próbálta a villanyt, elhúzta a megfigyelőrendszert takaró sötétítést.
Jonah M. Kessel és kollégái évek óta gyűjtenek anyagot a kínai titkosszolgálatokat bemutató cikkükhöz. Mivel Kína exportálja az általa fejlesztett biztonsági és megfigyelő rendszereket, az újságírók arra jutottak, hogy a második legjobb megoldás egy olyan országban kutatni, ahol ilyen rendszert használnak.
Az egyik ilyen, az ECU-911 utcai kamerás megfigyelő rendszer, amit többek között rendőri akciók és mentősök segítésére használnak. Sok aktivista és újságíró szerint az állam a nép utáni kémkedésre használja, de az ecuadori hatóságok szerint nagyban hozzájárult a bűnügyi statisztikák javulásához. A rendszert Raffael Correa korábbi elnök vezetése alatt telepítették az országban, akire Kessel kissé autoriter beütésűként utal.
Ugyan saját bevallásuk szerint pár éve még vízumot se kaptak volna, de a NYT újságírói Lenín Moreno elnöksége alatt Jorge Costa ezrdessel még interjút is készíthettek. Az ezredes, az eucadori hírszerzés akkori vezetője meghívta őket az Andokban található bunkerbe, ahol beterelték őket egy jellegtelen, videó szempontjából előnytelen szobába.
Kessel javítani akart a fényviszonyokon, és megnyomta az első kapcsolót, amit talált.
Mint kiderült, semmi köze nem volt a kapcsolónak a kellemetlen fényű lámpákhoz. Az ezredes asztala mögötti fal hirtelen ablakká tisztult, így az újságírók láthatták a kínai ECU-911 megfigyelő rendszert teljes pompájában. Egy tucat monitor, és az azokat figyelő hírszerzők látványa tárult a szemük elé.
Ahelyett, hogy azonnal kémkedéssel vádolták volna a videóst, vagy helyben agyonlőtték volna, hagyták, hogy háttérként átlátszó maradjon a fal, természetesen fókuszon kívül. Hivatalosan a titkosszolgálat nem fér hozzá ezeknek a kameráknak a felvételeihez, így a riport az aktivisták sejtését látszik igazolni, akik attól tartanak, hogy az állam kémkedik a polgárai után.
A szerzők célja az volt, hogy kiderítsék, vajon ha a megfigyelő rendszert exportálja Kína, megy-e vele az autoriter hozzáállás is. A megfigyeléseket elrendelő Correa elnököt Lenín Moreno 2017-ben váltotta, fordított elődje politikáján, és igyekezett visszaterelni Ecuadort a demokrácia irányába. Nem minden döntése volt népszerű. Elindította viszont az Akadálymentes Ecuador programot, ami különösen közel áll hozzá, mivel még a kilencvenes években egy rablás közben meglőtték, így jelenleg ő az egyetlen kerekesszékes államfő a világon.
Kessel szerint az, hogy a változás és átláthatóság szimbólumaként beengedték a Times-ot, azt bizonyítják, hogy az ország nyit a világ felé és változik.
És az ország változott is. Azonban a riportunk bemutatja, hogy ugyan a vezetők jönnek és mennek, a hagyatékuk gyakran tovább él.
-zárta Kessel.