Most először találták meg a csillagászok annak a nóvának a maradványait, amit időszámításunk előtt valószínűleg kínai csillagászok is megfigyeltek. A Göttingeni Egyetem kutatócsoportja az Astronomy & Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányában közölte az eredményt – írja a phys.org.

A nóva röviden összefoglalva olyan hidrogénrobbanás egy csillag felszínén, ami egy megfigyelő számára a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látszódik, a robbanás után pedig egy fényes ködfolt marad a csillag helyén.

Mind a hely, mind a fényesség megfelel egy i.e. 48-ból származó kínai csillagászati megfigyelésnek, bár ők valószínűleg még a nóvát látták ugyanezen a helyen.

– mondta Fabian Göttgens, a tanulmány szerzője a jelenséggel kapcsolatban.

A maradványokat a Nyilas csillagképben található Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki a kutatók, ami egyike a Tejútrendszer körül keringő 150 ismert gömbhalmaznak – ezek nem meglepő módon gömb alakú halmazok, melyek több százezer csillagot foglalnak magukba.

Az újonnan felfedezett maradványok egyébként egy vörös ködfoltot képeznek a gömbhalmazban, melynek átmérője nagyjából nyolcezerszerese a Föld és a Nap közti távolságnak. A mérete ellenére egyébként a ködfolt annyira nem nehéz, a tömege mindössze a harmincszorosa a Földének, mert a gáz nagy része a robbanás során elillant.