A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közgyűlése hétfőn egyértelmű többséggel elutasította a minisztérium tervét: az akadémikusok nem adják át a kutatóintézet-hálózatot, és azt sem fogadják el, hogy a kormánynak gyakorlati többsége legyen a magyar tudomány felügyeletében. Ezzel elbukott Palkovics László IT-miniszter terve, hogy megegyezéssel kényszerítse bele az Akadémiát a kutatók nagy többsége által elutasított megegyezésbe.
A Magyar Tudományos Akadémia nagy többséggel elutasította, hogy átadják az akadémiai kutatóintézeteket, és azt sem fogadták el, hogy a felálló új irányító testületben feles arányban legyenek ott. Ezzel a legfontosabb pontokon szembementek Palkovics László IT-miniszter akaratával, így nincs megegyezés a magyar tudomány jövőjéről. Palkovics László, aki egy lapinterjúban erre az esetre azt helyezte kilátásba, hogy a parlament az MTA akaratával szemben törvénymódosítással is kész elvenni az intézeteket, a döntés utáni sajtótájékoztatón azt mondta, már holnap újrakezdik a tárgyalásokat az MTA vezetésével.
Az MTA 191. közgyűlése hosszas, elhúzódó vita után úgy döntött, hogy bár elfogadják, hogy az akadémiai kutatóhálózat egy új irányító testület alá kerüljön, nem fogadják el, hogy ez kikerüljön az Akadémia alól. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy maradjon meg a kutatóintézetek alapfinanszírozása, és úgy döntöttek, a kormány delegáltjainak a Palkovicsék által kívánt 50 százaléknyi helyett csak egyharmados képviselete legyen.
A közgyűlés azt is kimondta, hogy a kényszerítésnek azokat a módszereit, amelyekkel a minisztérium élt, nem tartja elfogadhatónak az Akadémia.
Mindegyik döntést nagy többséggel, 74 és 90 százalék közötti aránnyal fogadta el a közgyűlés.
Hogy az Akadémia belemenjen abba, hogy nem alkalmas a kutatóintézetek irányítására, ez nem volt várható, és nem is lenne igaz
– mondta a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón Palkovics László IT-miniszter mellett ülő Lovász László MTA-elnök. Bár Lovász igyekezett kiemelni azt, amiben közelebb jutottak egymáshoz a felek, Palkovics nem titkolta csalódottságát, és rögtön azzal kezdte, hogy a mai döntések „nagyon nagy részben nem feleltek meg annak, ami a kormány akar”.
Ebben a pillanatban azt gondolom, hogy további tárgyalások szükségesek, ugyanis nem jutottunk sehova sem. A kormány azt, ami történt, nem tudja elfogadni, mert a tisztán kommunikált álláspontunkkal ez teljes mértékben ellentétes
– jelentette ki a tudományért felelős miniszter. „Nem einstandolni akarjuk az intézethálózatot, csak új pályára akarja állítani” – tette hozzá. Azt a miniszter nem akarta megválaszolni, mit gondol arról, hogy miért nem sikerült meggyőznie az akadémikusok többségét. Azt mondta, a további tárgyalásokat a kormány már holnap megkezdené, mert szoros határidő van, gyorsan szeretnék az ügyet lezárni. A további tárgyalások szükségességét egyébként a közgyűlés is megszavazta.
Úgy gondolom, hogy észérvekkel jól alátámasztott álláspontunk van, ezt egészen addig képviselni fogjuk, amíg a parlament máshogy nem dönt. Utána vigyázzba állunk
– mondta a miniszter mellett ülő Lovász László. Az akadémiai elnök már az intézethálózatról és közvetve a kormánnyal való viszonyról is döntő esemény elnöki köszöntőjében sorsdöntőnek nevezte a hónapok óta várt hétfői közgyűlést. A világhírű matematikus arra emlékeztetett minden résztvevőt, hogy „a teljes magyar tudományosság jövőjét alapvetően meghatározó döntéseket kell meghoznunk”.
Az akadémiai kutatóhálózat nemzeti kincs. Olyan érték, amelynek egyben tartása mindannyiunk érdeke. Teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van. Meggyőződésem, hogy ez az eredmény az Akadémiának is köszönhető
– mondta az MTA elnöke, azt hangsúlyozva, hogy az Akadémia a kutatóhálózat teljesítménye számára nem akadályt, hanem garanciát jelent.
A magyar kremlinológia szerint Palkovics Orbán Viktor egyértelmű támogatását élvezi, de a miniszter sokáig nem tette egyértelművé, hogy mit is akar pontosan elérni. Bár az akadémikusok azóta is hiányolják a konkrét írásos terveket és hatástanulmányokat (a minisztérium által elrendelt minőségvizsgálat éppen a mostani rendszer kiváló működését támasztotta alá, noha ezt Palkovics alapvetően vitatja), idővel kiderült, hogy a teljes akadémiai kutatóhálózatot, a magyar tudományosság legfontosabb intézményeit ki akarják szervezni az MTA alól, meghatározóvá téve a rendszerben kormány képviselőinek súlyát.
Az átalakítási tervek a 2018-ig a kormányzati intézményalakítási hullám mellett is összességében autonóm magyar tudományos élet teljes revízióját célozták meg. Palkovics külföldi példákkal, a finanszírozói kontroll jogos igényével, az innováció erősítésének szándékával indokolt, de közben egyértelmű erőpolitikát folytatott.
Sokáig úgy tűnt, hogy a kormányzati nyomás előbb-utóbb eredményre fog vezetni, hiszen lényegében ez történt minden szektorral, ahol az elmúlt években a kormány ilyesmire törekedett. Az akadémiai szféra ráadásul közismerten alulfinanszírozott, ahol a pénzügyi zsarolások és ígéretek kombinációjának nehéz ellenállni, főleg, hogy az egyes szereplők és intézetek (akadémiai vezetés, osztályok, kutatóintézeti vezetők és dolgozók) érdekei gyakran különböznek is egymástól. A tavaszra az Akadémia vezetését végül tárgyalóasztalhoz kényszerítette a minisztérium, akkor mindenkinek úgy tűnt, hogy jobb belátása ellenére Lovász László elnök is tudomásul vette, hogy a kutatóintézeteket elveszik tőlük. Ez az, ami mostanra megváltozott.
Sok-sok nehéz, embert próbáló vita és tanácskozás során olyan erejét ismertem meg Akadémiánknak, a testületnek és a kutatóhálózatnak egyaránt, ami büszkeséget és némi megrendülést is kiváltott belőlem
– mondta a mai közgyűlésén köszöntőjében Lovász László. Bár azzal szavai szerint már az MTA elnöke is egyetért, hogy jöjjön létre egy olyan új, az akadémiai kutatóhálózatot irányító szervezet, „amelynek működésével a kormányzati igények hatékonyabban megvalósulhatnak”, a részletekben nem sikerült megállapodni Palkovics embereivel. Ugyan mindkét oldalról belementek kompromisszumokba, két lényegi pontban a minisztérium nem tudta meggyőzni a kutatókat. Az akadémikusok nem mentek bele abba, hogy a kutatóintézetek új irányító testületében a tagok felét a kormány jelölje, és abba a legfőbb kérdésbe sem, hogy a kutatóintézet-hálózat a jövőben az Akadémián kívül működjön tovább.
A közgyűlés előtti utolsó pillanatban Palkovics László bejelentette, hogy ha nem szavazzák meg az ő tervét, akkor máshogy, de mindenképpen el fogják venni a kutatóhálózatot az Akadémiától. A hétfői Magyar Hírlapban megjelent interjújában a miniszter azt mondta, hogy ebben az esetben júniusban az akadémiai törvény átírásával veszik el az intézeteket. Ezt a forgatókönyvet, ha nem is ennyire konkrétan, de az akadémikusok is ismerték korábban is, most pedig ennek tudatában szavaztak és utasították el meghatározó többséggel Palkovics tervét.
Hogy a kormánytöbbség valóban meglépi-e, hogy a tudomány képviselőinek egyértelmű többségével szemben lényegében államosítja a magyar tudomány fő intézményrendszerét, meglátjuk. A magyar tudomány képviselői mindenesetre maguk nem mentek bele ebbe az utcába, ezt pedig az akadémiai közhangulat érezhetően tudománytörténeti jelentőségű nemet mondásnak tekinti. Véletlen, de a közgyűlés döntése után elment az áram az Akadémia székházában, az akadémikusoknak már félhomályban kellett dönteniük a személyi kérdésekről.
(Borítókép: Huszti István/Index)