„Az ökoszisztémák egészsége, amelytől az emberiség és minden más faj is függ, gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk a gazdaságaink, megélhetésünk, élelmiszer-biztonságunk alapjait és az egészségi állapotunkat”
- mondta Sir Robert Watson, az IPBES nevű globális szervezet elnöke. Az IPBES hétfőn adta ki minden idők legátfogóbb jelentését a világ fajainak, ökoszisztémáinak helyzetéről, a biológiai sokféleségről, amelyben súlyos megállapítások vannak a bolygó várható jövőjével kapcsolatban.
Mire jó a biodiverzitás, hogy sokféle faj él a bolygón? A fajok egymással vannak kapcsolatban, összefüggő hálózatot alkotnak, és egy-egy faj eltűnése is megváltoztatja a korábbi egyensúlyt. Az ember ugyanúgy része ennek a hálózatnak, hiszen a méhek segítenek a termények beporzásában, a gombák javítják a talaj minőségét, emellett a belélegzett oxigént, a tiszta ivóvizet is más élőlényeknek köszönhetjük.
A pusztulás az emberi tevékenység közvetlen következménye, és komolyan veszélyezteti az emberi jólétet a világ minden régiójában.
A tanulmányban azt az öt legfontosabb tényezőt is megnevezték, amelyek közvetlenül hatnak a fajok sokszínűségére. Ide tartozik a szárazföldi és tengeri területek használatának változása, az élő szervezetek közvetlen felhasználása, a klímaváltozás, a szennyezés és az idegen invazív fajok terjedése.
Ez nem környzetvédelmi probléma
Alapvető átalakításra szorulnak a technológiák, valamint a gazdasági, szociális és politikai rendszerek, mert a jelenlegi folyamatok mellett a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény 2020-ig elérendő céljainak - az Aichi Biodiverzitás Célok - nagy része másképpen nem fog teljesülni.
A tanulmányban részletezett negatív trendek az ENSZ által kitűzött Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) felének a teljesítését veszélyezteti, tehát a biodiverzitás csökkenése nem csupán egy környezetvédelmi probléma, hanem fejlődési, gazdasági, biztonsági, szociális és etikai kérdés is.
Néhány érdekes megállapítás még a tanulmányból:
Az IPBES, vagyis Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform hasonló szervezet, mint a klímaváltozásról rendszeresen jelentéseket kiadó IPCC. A most elkészült globális jelentést 145 ország ötven kutatója készítette el további 310 szakértő bevonásával. Három évet dolgoztak rajta, körülbelül 15 ezer tudományos és kormányzati forrást dolgoztak fel.
A Greenpeace arra mutat rá a jelentésről szóló közleményében, hogy az IPBES-jelentés az életmódunk, az étkezési szokásaink megváltoztatására is felszólít minket, és fontos lenne, hogy csökkenjen a hús- és tejtermék-fogyasztásunk. „A politikai döntéshozóknak mindent meg kell tenniük a hús- és tejtermékfogyasztás visszaszorításáért, hogy a nagyüzemi állattenyésztésből származó hús előállítása és fogyasztása 2050-re 50%-kal csökkenjen." - írja a közleményük.
Nagyobb védettséget és globális összefogást igényelne a tengerek védelme is, mondja a Greenpeace, mert most nincs jogi lehetőség arra, hogy nemzetközi vizeken tengeri rezervátumok jöjjenek létre. Szerintük 2030-ra a világtengerek 30 százalékát védetté kell nyilvánítani.