Index Vakbarát Hírportál

Magyarországon készül a sofőr nélküli kamion

2019. május 7., kedd 19:00

Egy tipikus hétköznapi bevásárláson legfeljebb annyi logisztikai kérdés merül fel, hogy vajon a kukoricapehely doboza befér-e még a vászontáskába, vagy már kézben kell cígölni. Az igazi kihívás abban rejlik, hogy ezek a dobozok eljussanak a boltokba, és több száz magyar mérnök dolgozik azon, hogy a szállítás folyamata gördülékennyé váljon.

A cél: a negyventonnás kamionok robotsofőrrel jobban közlekedjenek, mintha ember ülne a kormánykeréknél

Laikusként semmiségnek tűnik a logisztikai parkban való forgolódás ahhoz képest, hogy esetenként fél Európát átszelik az áruval, pedig az elmondások alapján éppen ez az egyik legrosszabb része a munkának. Egy nagyobb kikötőben vagy ipartelepen előfordul, hogy órákon át kell sorban állva várakozni, lépésben haladni, szűk helyen manőverezni, és mindezt azután, hogy végigtolt a sofőr ezer kilométert a sztrádán.

Éppen ezek azok a feladatok, amiket a Knorr-Bremse hazánkban kifejlesztett gépsofőrjére lehet bízni. A nyerges vontatók teljesen önállóan tudnak haladni a zárt ipartelepeken, és a sofőr már a kapunál leadhatja a slusszkulcsot, hogy elhúzzon pihenni.

A 114 éves német Knorr-Bremse budapesti kutatás-fejlesztői bázisán 350 mérnök dolgozik a haszonjárművek rendszerein, az elektronikusan vezérelt fékrendszer a fő területük, de emellett sok más alkatrésszel foglalkoznak. Olyan komoly szaktudás gyűlt náluk össze, hogy már a távolabbi jövőben termékké váló rendszerek fejlesztését is idehozzák, például az autonóm rendszerekét.

Finomhangolt fékek

„A sofőrök már jó ideje csak jeladókat működtetnek, és a számítógép kezeli a fékeket, hogy a jármű pontosan meg tudjon állni” - mondta Frank Péter a K+F központ vezetője.

Ma is előfordul, hogy akár fél percen át felülbírálja a sofőrt a vészfék vagy a stabilizátor

Egy kamion tele van beépített szenzorokkal, de ezek zöme a jármű saját állapotát méri. Az utóbbi szűk évtizedben pedig elterjedtek a környezetérzékelő szenzorok, és ezek szükségesek az önjáró módhoz. 

„A ma kapható teherautók az autonómia 2-es szintjénél járnak, vagyis a sofőrnek ott kell lennie, vezetésre alkalmas állapotban, és át kell vennie az irányítást, amikor a robotsofőr ezt jelzi neki. A mi prototípus kamionunk 4-es szintű autonómiára képes, kiszállhat a sofőr, és emiatt egyáltalán nem is tud közbeavatkozni” - fejtette ki Frank Péter.

Persze ezt az önálló módot a kamion csak alacsony, körülbelül 10 kilométer per órás sebességen tudja megoldani, ehhez 7 méteres körzetben kell mindent érzékelni: az épített környezetet, a többi járművet, a gyalogosokat és a targoncásokat. Extra kihívás egy személyautóhoz képest, hogy a csuklási szög változása közben is pontosan tudni kell, mi hol van a kamionhoz képest. Ha veszélyt érzékel a rendszer, akkor biztonságosan megáll, és jelzi ezt az állapotát a telephely diszpécserének.

Az önjáró autókhoz egy evolúciós fejlődés vezet el minket, kisebb lépésekben jutunk el oda, hogy a számítógépek teljesen átvegyék a kamionok irányítását. A törvények is segítik az autonóm megoldások elterjedését, az automatikus vészfék például 2016-tól kötelező. Bár a kamionokba beépített lézeres radarok, ultrahangos érzékelők és kamerák közt elég drága eszközök is vannak, Frank Péter szerint a rendszer ára nem lesz jelentős tényező, „egyértelműen pozitív a mérleg”. Óriási összegeket lehet megspórolni a sofőrök bérköltségén, illetve növelhető a hasznos munkavégzés aránya: nem a kikötőben fognak tilitolizni, hanem felvesznek egy másik rakományt, és elindulnak vele az új úti cél felé.

A bevezetést több tényező lassíthatja. Régi járműveket például biztosan nem fognak átalakítani, szenzorokkal felszerelni, mert a műszeregyüttest elképesztően pontosan kell összehangolni. A teherautókat pedig akár 20 évig is futtatják, időbe telik, amíg a nagyobb szállítmányozó cégek lecserélik az akár több ezer járműből álló flottáikat.

Biztos az utánpótlás

Ami az önjáró rendszerek fejlesztésén dolgozó munkaerőt illeti, az intézet igen magas követelményeket támaszt a jelentkezőkkel szemben, tíz jelentkezőből csak egy nyeri el a meghirdetett pozíciót - mondta Frank Péter. A döntő többség mesterfokozatú, az átlagnál nagyobb a doktorival rendelkező kutatók száma. Vonzó lehet, hogy minden évben egy rakás szabadalmat bejegyeznek.

Elég menő azért önjáró kamiont fejleszteni

- mondta Frank Péter, amivel nehéz lenne vitatkozni, miután átéltük, ahogy egy ilyen 40 tonnás kamion tök üres vezetőfülkével elsüvít mellettünk.

Borítókép:  Julia Kneuse / Knorr-Bremse

Rovatok