Egy bolíviai barlangban ezer évesre becsült, a vallásos szertartásokban központi szerepet játszó drogok előkészítésében, fogyasztásában használt eszközöket tártak fel a régészek. Az eszközökön ötféle kábítószer nyomaira bukkantak, a kokaintól a dél-amerikai őserdőben honos ayahuasca növény indáiból készített pszichoaktív főzetekig.
Azok a növények, amelyekből e drogokat készítették, nem honosak a lelet feltárásának helyszínén, a délnyugat-bolíviai Lípez-magasföldön, így sejthető, hogy azokat a kiterjedt, távolsági kereskedelmet is lehetővé tévő áruszállítási útvonalakon hozták messzi földről. De az is elképzelhető, hogy vándorsámánok forgalmazták ezeket az anyagokat, akik sokat utaztak a települések között.
A lelőhelyről azt gyanítják, hogy egykoron temetkezési helyszínként szolgált. A leletek között találunk egy 28 centiméter hosszú bőrzsákot, két fatáblát, a hozzájuk tartozó dörzsölőfát, amellyel a növényi részeket őrölték, de volt ott lámacsontból készített spatula, a felszíváshoz használatos cső, textil fejpánt, szárított növényi hajtások, illetve
egy erszény, amelyet három rókaorrból varrtak.
A fából készített tárgyakon embereket ábrázoló vésetek is látszanak. a radiokarbonos kormeghatározás időszámítás szerint 905 és 1170 közé tette a leleteket, amely időszak nagyjából egybeesik a Tiwanaku Birodalom bukásával. A tiwanaku állam öt évszázadon keresztül volt az Andok egyik leghatalmasabb birodalma.
A régészek úgy tartják, hogy a drogok rendkívül fontos szerepet játszottak a tiwanaku rítusokban, főként a gyógyító, illetve a halottakkal kapcsolatot kereső ceremóniákban. A leleteket az új-zélandi Otagói Egyetem kutatói vizsgálták tömegspektrométer segítségével, és öt pszichoaktív anyag nyomait azonosították rajtuk: kokaint, annak egy metabolitját, bufotenint, amely egy alkaloid, és főként a békák bőréből vonják ki (Bufo=varangy), az ayahuasca-indából kivont harmint, illetve dinmetiltriptanint, amely megint csak egy intenzív hallucinogén.
A kokain és ennek módosulata megtalálható a kokacserje levelében, amelyet mind a mai napig előszeretettel rágnak, illetve főznek belőle teát Bolívia és Peru szerte. E hatóanyagokat korábban már megtalálták a régióban talált mumifikált holttestekben is, közöttük egészen apró csecsemőkben, akik vélhetően
szó szerint az anyatejjel szívták magukba a kokaint.
A kutatók azt valószínűsítik, hogy a rendkívül bizarr rókaorr szütyő egy sámán tulajdona lehetett, aki ebben tarthatta a kábítószert vagy az ennek elkészítéséhez szükséges növényi hajtásokat, magvakat, állati kivonatokat.
Forrás: New Scientist