Az ezer kilométernél hosszabb óriásfolyamoknak már csak a harmadában ömlik szabadon a víz, olyan sokfelé építettek gátakat. Ezzel a folyók sokkal kisebb mértékben tudnak hozzájárulni az emberiség és a természet egészségéhez - állapítják meg egy friss tanulmány szerzői, akik a Nature hasábjain írtak a folyók állapotáról.
Európában különösen rosszak az arányok, és az érintetlen folyamok zöme a sarkkörnél vagy az Amazonas-medencében található
Magyarországon és környékén a Mura és a Maros a két leghosszabb olyan folyó, amely nagyjából teljesen szabadon folyik, persze csak addig, amíg be nem csatlakoznak a nagyobb és teljesen szályzott folyamokba. Régiónkban nincs olyan nagy folyó, amely akadálytalanul aljutna egy tengerig. (Érdemes megnézni ezt a globális folyótérképet.)
A Kárpát-medence több folyóján nincs gát vagy erőmű, mégsem tekinthetjük őket szabályozatlannak - írja a kutatómunka kapcsán a WWF. A 19-20. században sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre, írják a környezetvédő szervezet szakértői.
Azoknak a folyóknak, amelyek egyenesen a tengerekig futottak, és nem egy másik folyóig vagy tóig, már csak a negyede érintetlen - mutatott rá a tanulmány szerzője, Günther Grill, a kanadai McGill egyetem munkatársa.
A tiszta energiatermeléshez nagy mértékben hozzájárulnak a világ vízierőművei, de károsan hatnak az édesvizek élővilágára. Leginkább azzal okoznak károkat, hogy állandóan változik a folyók vízszintje, annak függvényében, hogy éppen működik vagy szünetel az áramtermelés.
60 ezer nagyobb gát működik világszerte, 3700 van építés alatt, és ehhez jön még milliónyi kisebb vízerőmű.
A vadvilágnak fontos szerepe lenne abban, hogy tiszták maradjanak a vizeink, ám az emberi beavatkozás éppen az édesvízi ökoszisztémákra van a legrosszabb hatással, ezekben a polulációkban a vadon élő egyedek száma 83 százalékkal csökkent 1970 óta.
(Borítókép: Gát a Jangce folyón - fotó: Jie Zhao / Getty Images)