A Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja. Tudjuk róla, hogy felszínét metánból álló óceánok borítják, amelyek azonban meglepően nyugodtak, ritkán tombolnak rajta hatalmas hullámokat korbácsoló viharok. Egészen eddig nem értették a csillagászok, hogy miként lehetséges ez, hiszen a Titánhoz hasonló égitestek nem éppen feszített víz- (pontosabban egyéb anyagokból álló) tükrükről ismeretesek.
Nos, úgy tűnik, hogy a Titán óceánjait szerves anyagokból felépülő, klasszikus B-kategóriás horrorokat idéző, mindent ellepő massza borítja. A Titán sűrű légköre tele van egészen komplex szerves molekulákkal, ez adja a hold jellegzetes sárga színét.
E vegyületek folyamatosan hóként hullanak a felszínre, befedve azt.
A furcsa sárga hó jelentős része a főként folyékony metánból és etánból álló óceánok felszínén úszik, nem süllyed el - derül ki Daniel Cordier és munkatársainak kutatásaiból a Versailles Saint-Quentin-i Egyetemről. Az égből hulló szerves vegyületek, például a hidrogén-cianid vékony réteget képeznek a metántengeren, és meggátolják a nagy hullámok kialakulását.
A hullámok elcsitítását az is segíti, hogy a szénhidrogének sűrűsége kisebb a vízhez képest, a Titán gravitációja pedig gyengébb a Földénél. A felszínen úszó szerves üledék a kutatók szerint jobban hasonlíthat a homokhoz, mint a földi olajfoltokhoz, ugyanakkor a hatásuk hasonló lehet. Minthogy a Földön a szerencsétlenül járt tankerhajókból, illetve olajfúró tornyokból kiömlő olaj rendszeresen alkalmat biztosít a tudósoknak, hogy az olajfoltok tengerek mozgására gyakorolt hatását vizsgálják, jól tudják, hogy
ezek bolygónkon is csillapítják a hullámzást.
Coldier elmondta a New Scientistnek, hogy még akkor is jelentős hatása lehet a szerves rétegnek a hullámzásra, ha csak egyetlen molekulányi vastagságú. A hatás olyan hatékonynak tűnik, hogy ritkán észlelünk néhány milliméternél nagyobb hullámokat a Titán felszínén.