Régészek eddig ismeretlen, rejtett helyiséget tártak fel Nero császár egykori palotájának, a Domus Aureának (Aranyház) maradványai között. A földbe vájt kamrában rendkívüli részletességgel kidolgozott freskókat is találtak. Nero császár palotája, amely csupán maradványaiban maradt fenn, egykoron hatalmas volt. Egyes régészek szerint
alapterülete meghaladta az egy négyzetkilométert is, és Róma történelmi központjának jelentős részét elfoglalta.
A kamrára a Colosseumhoz közeli egyik domb oldalában leltek rá, miután felfigyeltek a bejáratát szegélyező mitikus állatábrázolásokra. A feltárást irányító Colloseum Régészeti Park közleménye szerint a kamra érintetlenül pihent a föld mélyén majdnem kétezer éven keresztül, és valószínűleg i. sz. 65 és 68 között épülhetett.
A kamrát Szfinx szobának nevezték el, minthogy a falfestményeken szereplő állatok között egy szfinx is található - kentaurok, illetve a kecskepatájú Pán mellett. Máshol számos növényi motívum, természetes vizekkel kapcsolatos jelenetek láthatók rajta, illetve egy támadó párduc ellen karddal védekező férfi alakja. A piros, sárga és zöld festékanyagokkal díszített falfelületek
egészen jó állapotban vészelték át az elmúlt két évezredet.
A helyiségre akkor akadtak rá, amikor előkészületeket tettek, hogy egy szomszédos kamrát restauráljanak. A kamra belmagassága 4,5 méter, és nagy részét továbbra is törmelék borítja.
Nero a Róma nagy részét elpusztító tűzvész után kezdte építtetni hatalmas palotáját. Az Aranyház romjaira már a 15. században rátaláltak, de a modern feltárás csak száz éve kezdődött el. Mind a mai napig rendszeresen találnak újabb és újabb helységeket, ami jól mutatja az épület hajdani döbbenetes kiterjedését.
Fénykorában a palota Róma hét dombja közül négyet elfoglalt, és legalább 300 szobája lehetett. Néró bukásával azonban az Aranyházra is pusztulás várt. Amint gazdája öngyilkos lett, a palotát kifosztották, részben lerombolták, földdel töltötték fel, és Róma központját teljesen átépítették. Mindent megtettek, hogy
a Nero-korszak épített emlékeit is eltöröljék a föld színéről.
A palota egyik legnagyszerűbb látványossága, egy mesterséges tó akkor tűnt el, amikor a helyén építették meg a Colosseumot. Kihasználva a tó vízutánpótlását biztosító vezetékrendszert, az amfiteátrumot időnként el tudták árasztani vízzel, hogy benne hajócsatákat játszanak el.
Forrás: Live Science