A Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Intézetének jelentése szerint alapvetően jó állapotban van a Balaton, dacára annak, hogy idén télen (sajnos, lassan már nem meglepő módon), jóval enyhébb volt az időjárás, mint a sokéves átlag. Márpedig a mérsékelt övi ökoszisztémák egészséges működését az évszakok váltakozása, illetve a szélsőséges időjárási helyzetek hiánya segíti leginkább.
Amint a Limnológiai Intézet munkatárai írják a Balaton befagyása – amely egyre gyakrabban marad el, így idén télen sem történt meg – olyan sajátos ökológiai környezetet teremt a tavi életközösségek számára, amely semmilyen más körülmények között nem jöhet létre.
Az elmúlt télen nem fagyott be a tó. Ez az állapot az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá válik, miközben tudni kell, hogy a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki. A szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek,a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkópikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius-fokos vízben. Szerencsére ennek az állapotnak az elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére.
A Balatonban élő algapopulációk is jó kondiban vannak. Ez azt jelenti, hogy nem jellemző rájuk a néhány évvel ezelőtt jelentős problémát okozó túlszaporodás (illetve a tavi tápanyagmennyiség túlzott emelkedése, az eutrofizáció), de kipusztulásuk sem fenyeget. Az Intézet szerint jelenleg az évszaknak megfelelő, 10 mikrométernél is kisebb kovamoszatok jelentik a Balaton domináns algaközösségét, és ezek
semmilyen módon nem veszélyesek az emberi egészségre.
Ahogy a Keszthelyi-öböl enyhén barnás színű a víz sem rontja a vízminőséget. A színt a Zala által bemosott természetes anyag, a növények által termelt humin okozza. A part menti köveket már jól látható vörösmoszat-bevonat borítja, amely ugyancsak a megfelelő vízminőség indikátora. Az enyhe időjárás miatt a nádasok idén a szokásosnál hamarabb kihajtottak, és egyes halfajok (például a balin vagy a dévér) korábban kezdtek ívni.
Az Intézet folyamatosan monitorozza az egyik invazív faj, a Theodoxus csiga terjedését a Balatonban.
A nagyobb köveken esetenként már több ezer csiga is gyülekezhet.
(Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI)