A Homo sapiens és a Neander-völgyi ember (H. neanderthalensis) maradványaiból nyert DNS összehasonlításából korábban azt állapították meg, hogy a két közeli rokon emberféle közös őse egészen 400 ezer évvel ezelőttig élt a Földön, és ekkor vált el a két faj leszármazási vonala. Csakhogy a spanyolországi Sima de los Huegos barlangban talált Neander-völgyi maradványok nem illettek bele ebbe a képbe. A csontok, illetve fogak ugyanis egyértelműen Neander-völgyitől származtak, viszont 430 ezer évesnek mutatkoztak.
Márpedig akkor a korábbi ismeretek szerint még nem szabadott volna léteznie ennek az emberfélének.
Az elemzést végző antropológusok, Aida Gómez-Robles és kollégái a University College Londonról ezért azt gyanították, hogy a sapiens-neanderthalensis szétválás korábban történhetett, mint az elfogadott 400 ezer éves időpont. De vajon mennyivel korábban?
Ennek megállapításához a fogakat elemezték. Összehasonlították a barlangban talált fosszilizálódott Neander-völgyi fogakat, illetve hét másik emberelőd fogait, közöttük az Australopithecus afarensisét és a Paranthropus robustusét is, és arra voltak kíváncsiak, hogy ezek hogyan változtak az idővel.
Úgy tűnik, hogy a rágófogak evolúciója az ember kifejlődése során nagyjából stabil sebességgel haladt. Ezért a kutatóknak lehetőségük nyílt arra, hogy a fogakat evolúciós időpontjelzőként használják. Így modellt alkottak az egyes leszármazási vonalak elválási időpontjáról. Kissé leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy minél jobban különbözik egymástól két emberelőd foga, közös ősük annál régebben élt. Minthogy a spanyolországi barlangban talált Neander-völgyi ember foga számottevően különbözött a modern emberétől, az elemzés eredményei alapján
nem 400, hanem 800 ezer évvel ezelőtt kellett elválniuk egymástól.
Ha ez a becslés később beigazolódik, az egyben azt is jelenti majd, hogy a jelenlegi elméletekkel szemben a H. heidelbergensis, egy 700 és 300 ezer évvel ezelőtt létezett emberelőd nem lehet a sapiens és a neanderthalensis közös őse. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezt a becslést mindössze egyetlen, elszigetelt Neander-völgyi lelet alapján tették, és egyelőre nem világos, hogy ezek milyen kapcsolatban álltak a többi Neander-völgyi populációval.
Akár 800, akár 400 ezer évvel váltunk el tőlük, az teljesen biztos, hogy rendszeresen kereszteződtünk velük, egészen 30 ezer évvel ezelőtti kihalásukig, amiben
nekünk igen tevékeny részünk lehetett.
Forrás: New Scientist