Claverina egy nőstény barnamedve, amelyet egy másik medvével együtt Szlovéniából importált a francia vadvédelmi hivatal (ONCFS) tavaly októberben. A pireneusok-beli Béarn tartományban engedték el őket, így próbáltak az ottani vegetáló medvepopulációnak egy kis vérfrissítést adni.
Rajtuk kívül ugyanis mindössze két medve élt Béarnben, és mindketten hímek.
Csakhogy Claverina úgy tűnik, tisztában van a schengeni övezet belső határainak átjárhatóságával, mert gondolt egyet, és áttette a székhelyét a határ túloldalára, a Spanyolországhoz tartozó Navarra tartományba. Ez nem is lenne gond, ha ott nem kezdett volna juhokat ölni. Eddig összesen nyolc birka esett áldozatul neki. A spanyol juhászok érthető módon nem élvezik annyira a helyzetet, már tüntetést is rendeztek a medve ellen. A spanyol természetvédelmi őrök vészhelyzeti megbeszéléseket folytattak francia kollégáikkal, de a medvét még nem sikerült befogni. Most azt tervezik, hogy a veszélyeztetett juhokra műholdas nyomkövetőket szerelnek, illetve őrkutyákat szereznek be.
A Francia-Pireneusokban összesen 40 medve él, viszont Szlovéniában több mint 500. Így a szlovén populációt gyakran használják az áttelepítések forrásául, hogy olyan európai erdőségekben is újra éljenek medvék, ahonnan a vadászat szinte (vagy teljesen) kiirtotta őket. A másik októberben érkezett medvelány, Sorita a télen két bocsnak adott életet. Úgy választoták ki a két áttelepített medvét, hogy ne legyenek rokonai egymásnak, ezzel is
csökkentik a rendkívül kicsi populáció lehetséges beltenyésztettségét.
Mindkét állaton nyomkövető van, ennek adataiból kiderült, hogy Sorita sokkal kevésbé kalandvágyó típus, hiszen ő nagyjából ott maradt, ahol elengedték, a Francia-Pireneusokban (persze a két bocs is korlátozza a mozgásképességét). A francia vadvédelmi őrök hozzáférést biztosítottak a spanyol szakembereknek és a juhászoknak is a nyomkövetők adataihoz, így elvileg folyamatosan tudhatják, hogy merre jár Claverina.
A nőstény medvék mozgáskörzete nagyjából 100 négyzetkilométer, ami alig egytizede a hímekének. Claverina a spanyol híradások szerint összesen hétszer támadt a juhokra: négyszer még novemberben, a hibernációja előtt (a medvék a közhiedelemmel szemben nem alszanak igazi téli álmot, inkább csak lassítanak életstílusukon), háromszor pedig az utóbbi két hétben.
A hét támadásban összesen nyolc birka esett áldozatul.
A biológusok szerint a tavalyi száraz nyár miatt kevés makk és más hasznosítható növényi táplálék maradt a medvéknek, amely révén elegendő zsírréteget gyűjthettek volna télire. Claverina vélhetően ezért kezdett juhokat enni. A navarrai juhok sokszor emberi felügyelet nélkül legelnek a hegyi legelőkön, így a pásztorok nem tudnak időben reagálni a medvetámadásra. A birkákra szerelt nyomkövetők értesíthetik a juhászt, ha a nyáj szokatlanul viselkedik.