A Szahara Egyiptomhoz és Líbiához tartozó területein több helyütt lehet találni kilométeres sugárban szétszóródott, jellemzően világossárga színű üvegszerű anyagmaradványokat. A furcsán átlátszó kövek már az ókorban is ámulatba ejtették az embereket, így nem csoda, hogy sokszor használták őket ékszerek díszítésére. Tutanhamon sírjában is találtak egy sivatagi üvegből készített szkarabeuszt, amely egykoron a fiatal fáraó mellén hordott ékszert díszíthette.
Míg az ókorban vélhetően isteni eredetűnek ítélhették az átlátszó és csillogó, ugyanakkor törékeny tárgyakat, addig a manapság a tudományos konszenzus szerint a meteorok hozzák létre őket. Abban azonban már sokkal kevésbé van megegyezés a kutatók között, hogy pontosan milyen mechanizmus révén alakul ki a sivatagi üveg.
Üveg természetes módon is létrejöhet, amikor az olvadt anyag (például a homok, amelyből az ember a Szaharában találhat eleget, ha elég figyelmes) túl hirtelen hűl le ahhoz, hogy részecskéi visszaálljanak a rendezett kristályszerkezetbe. Ehelyett a megszilárduló anyag belső szerkezete szabálytalan, amorf lesz, ezzel pedig fizikai tulajdonságai (így keménysége és átlátszósága) gyökeresen megváltozhat.
Vagyis üveggé alakul.
A sivatagi üveg létrejöttéhez tehát első körben olyan hőhatás szükséges, amely megolvasztja az anyagot. Ilyen lehet a meteorbecsapódás. Igen ám, de a földdel (illetve a légkörrel) ütköző meteor kétféleképpen is megolvaszthatja a homokot. Egyrészt a rettenetes hő felszabadulhat közvetlenül akkor, amikor a meteor fizikailag is becsapódik a földfelszínbe. Viszont az is elég lehet hozzá, ha a meteor a légkörben felrobban, légrobbanás keletkezik, és ennek lökéshulláma éri el az ásványokat.
A légrobbanási hipotézis akkor vált népszerűvé, amikor 2013-ban a szibériai Cseljabinszk felett felrobbant egy meteor, és bár sosem érte el a talajt, a légrobbanás lökéshullámai rengeteg ablakot betörtek, és több száz ember megsérült.
Az ausztrál Curtin Egyetem geokémikusai megvizsgáltak néhány 29 millió éves sivatagiüveg-darabot, és bennük cirkont találtak (ez az az ásvány, amelyből viszonylag olcsó drágaköveket csiszolnak). Egy másik összetevő, a rendkívül ritka reidit már sokkal érdekesebb és árulkodóbb volt a sivatagi üveg eredetére vonatkozóan. A reidit ugyanis a cirkon módosulata, és földi körülmények között szinte csak akkor keletkezik, amikor a meteor nekicsapódik a földnek, és a becsapódás pillanatában hihetetlenül nagy nyomás nehezedik az ásványokra.
Vagyis a reidit jelenléte bizonyítja, hogy a sivatagi üveg tényleges meteorbecsapódás alkalmával jött létre.
Forrás: Sky News