Az üdítő, a csipsz, a gyorséttermi kaja hizlal – nincs ebben semmi újdonság, azt viszont most bizonyították be dietetikus kutatók, hogy ilyen étrenden élni egyenlő az elkerülhetetlen kóros elhízással, és ennek nem feltétlenül az ilyen ételek magas kalóriatartalma az oka. A Cell Metabolism szaklapban megjelent friss kutatás szerint ugyanis eleve több kalóriát visznek be a szervezetükbe azok a kísérleti alanyok, akik kizárólag élelmiszeripari étrenden éltek egy kutatás miatt, mint azok, akik egészséges – kevés készételt, sok gyümölcsöt, zöldséget, rostféléket tartalmazó – étrenden voltak, azaz kalóriákon túli összefüggést találtak az egészségtelen étrend és a kényszeres, elhízáshoz vezető evés között.

Az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézete (US National Institute of Health, NIH) átfogó, randomizált alanyokon végzett kutatásában a kísérleti alanyok két hétig kizárólag magas feldolgozottságú (ultra-processed) élelmiszereket ehettek, míg a kontrollcsoport tagjai egészségesen étkeztek ugyanezen idő alatt. Az alapvetés az volt, hogy korábbi tanulmányok már sokszor kimutatták, a magas só-, zsír-, cukor- vagy édesítőtartalmú élelmiszeripari, gyorséttermi ételek hizlalnak, de ilyen jellegű kontrollvizsgálattal még nem vizsgálták e jelenség hatásmechanizmusát.

Mi tehát a sötét titka a sajtburgernek, a cukormentes kólának, a burgonya csipsznek, a konzervételeknek? Egyrészt persze az, hogy magas a kalóriatartalmuk, de a kutatásból más, meglepőbb dolog is kiderült.

A kutatásban húsz fiatal, harminc év körüli felnőtt vett részt, akik közül véletlenszerűen választották ki, hogy ki melyik csoportba kerüljön. Mindannyian napi háromszor kaptak enni főételeket és rágcsálnivalót, és a kutatók nem kötötték ki, hogy mennyit ehetnek, majd két hét elteltével étrendet cseréltek (ami módszertanilag a kutatás megbízhatóságát nagyban növelte).

Ezek a kísérleti alanyok naponta átlag 508 kalóriával többet vittek be szervezetükbe, mint a magas feldolgozottságú ételektől távol tartott kontrollcsoport tagjai. Az eredmény: két hét alatt nagyjából egy kilogrammot híztak a készételeket evők, míg az egészséges étrendből nagyjából hasonló mértékű fogyás következett.

Azt eddig is tudták a kutatók, hogy a magas feldolgozottságú ételek addiktívak lehetnek, a mostani kísérlet résztvevői ehhez érdekes adalékul szolgáltak: különösebb ízbeli különbségről nem számoltak be a kétfajta menüt illetően (egyformán ehetőnek találták a kapott ételeket), de az sem tűnt fel nekik, hogy az ipari kajákból önkéntelenül is többet ettek. Az effajta öntudatlan túlevést mostanáig az étkezések közti nassolásokhoz kötötték a dietetikusok, a jelen kutatásban azonban a főétkezések (reggeli, ebéd) során figyelték meg a túlzott kalóriabevitelt.

Ennek oka a kutatók feltételezése szerint az lehet, hogy a magas feldolgozottságú, alacsony rosttartalmú ételeket gyorsabban el lehet fogyasztani, időarányosan több kalóriát juttatva a szervezetbe, még azelőtt, hogy a jóllakottságra, a gyomor megtelésére figyelmeztető jelzést az agy kiadhatná. A NIH kutatói hozzáadott rostokkal is kísérleteztek, tudva, hogy az élelmiszerek természetes, strukturális rosttartalmát nem pótolhatják a hozzáadott rostok – és ezt igazolták is a végső eredmények, a magas, de nem természetes rosttartalmú ipari ételektől ugyanúgy hízni lehetett.

A kutatók konklúziója szerint az elhízás elleni harcban nagy szerepe van a nyers, vagy alacsony szinten feldogozott, kevés hozzáadott cukrot, sót, zsírt tartalmazó ételeknek, mivel ezeket jóval lassabban fogyasztjuk, ellentétben a túlprocesszált, rostszerkezetüktől, eredeti élelmi struktúrájuktól megfosztott ipari élelmiszerekkel, amikből öntudatlanul is többet és gyorsabban zabálunk.