A magas rangú nőstény bononók arra használják pozíciójukat, hogy biztosítsák fiaiknak a szaporodás lehetőségét. A lányok ellenben nem kapnak ilyen a támogatást – olvasható a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmányban.

A csimpánzokkal ellentétben a bonobóknál egy csoport legmagasabb rangú tagjai mindig nőstények. A vizsgálat szerint azoknak a bonobó hímeknek, amiknek az anyjuk ugyanabban a csoportban él, háromszor nagyobb esélyük van az utódnemzésre.

"Meglepődtünk, hogy az anyáknak erős, közvetlen befolyásuk van arra, hány unokájuk lesz" – mondta Martin Surbeck, a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet majomkutatója. A szakértő kollégáival a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő bonobókat és Tanzánia, Uganda és Elefántcsontpart csimpánzait vizsgálta. Munkájuk során kiderült, hogy bár mindkét majomfajnál megpróbálnak az anyák segíteni fiaiknak a partnerválasztásban, mivel a csimpánzcsoportokban a hímek a hangadók, az anyák erőfeszítései ott nem kifejezetten sikeresek.

Surbeck elmondása szerint a magas rangú bonobó anyák egyfajta társadalmi útlevélként működnek közre. "Ha egy nőstény nagyon attraktív, akkor az anyák igyekeznek közel kerülni hozzá, szorosan a nyomukban pedig ott van a fiuk" – mondta. A bonobó anyák ezen kívül igyekeznek a kiszemelt nőstényektől távol tartani az agresszív fiatal hímeket, akár erőszakkal is elüldözve fiaik versenytársait, pláne ha utódnemzésre kerül sor. Nem riadnak vissza attól sem, hogy megzavarják más hímek közösülését, hogy ezzel saját fiukat hozzák helyzetbe. Viszont ha egy anya elveszíti a csoporton belüli rangját, az kihat a fiára is, aki ezáltal kevésbé sikeressé válhat a párkeresésben.

Feltűnő jelenség, hogy az anyák csak a fiaikat segítik ilyen módon. A bonobó lányok nem kapnak anyai segítséget a párkeresésben. Ennek lehetséges oka Surbeck szerint az, hogy a hímek a csoportban anyjukkal maradnak, míg a nőstények új csoportot keresnek. Evolúciós szempontból az anyáknak valószínűleg nem éri meg a nőstény utódok támogatása. (MTI)