Az is nagy hír, hogy a Google megvonja a Huaweitől a hozzáférést az Androidhoz, de ennél jóval több amerikai technológiára épülnek a kínai mobilgyártó eszközei, és Donald Trump tiltása egy rakás más alkatrészt is érint. A legnagyobb csapás viszont az lehet, hogy az ARM is beszállt a buliba.
A Google mellett még egy rakás amerikai vállalat érintett Donald Trump amerikai elnök rendelkezésében, amely megtiltja, hogy a Huaweinek technológiát adjanak el. Ez elvileg lehetőséget adhat európai gyártóknak, hogy az amerikai versenytársaik helyébe lépjenek, ám a brit ARM döntése igencsak megváltoztatja a helyzetet.
Az ARM terveire épül a mobilokban használt rendszercsipek szinte mindegyike, még azok is, amiket egyébként a Huawei gyárt le saját magának. Néhány esetben a csipgyártók csupán az ARM architektúráját, a csipek utasításkészletét licencelik, és azok alapján viszonylag szabadon tervezhetik meg a saját csipjeiket. Mások viszont egyenesen a processzormagok terveit veszik meg, hogy megépítsék a saját processzoraikat, rendszercsipjeiket.
Az Apple A11, a Samsung Exynos, a Qualcomm Snapdragon és a Huawei Kirin csipek mind az ARM tudására, technológiájára épülnek.
A brit cég arra szólította fel a dolgozóit, hogy rekesszék be az üzleti kapcsolatot a Huaweijel és annak leányvállalataival. Hiába brit a cég ugyanis, a technológiájuk az Egyesült Államokból származó részeket is tartalmaz. Ezzel a húzással pedig a Huaweit lábon lőtték, mert hiába van olyan alternatív operációs rendszere, amely az Android helyébe léphetne a jól megszokott ARM-alapú csipeken, ha a Huawei tulajdonában lévő HiSilicon nem gyárthat ahhoz ARM-alapú Kirin processzorokat. És más sem adhat el neki ilyen amerikai technológiát tartalmazó csipeket.
Hogy mennyire súlyos a helyzet, arról a BBC készített egy kiváló összeállítást, a nemrég bemutatott Huawei P30 Pro okostelefon alaplapján mutatva be a kínai cég amerikai kitettségét.
A fenti képen mindössze két olyan csip látható - az 1-es számmal jelölt rádiófrekvenciás adóvevők és az audiocsip (4) - amit maga a HiSilicon gyárt. A mobilhálózat jeleit kezelő 2-es számú csipet az amerikai Skyworks vállalat tervezte és gyártotta le. Egy másik hasonló modul (3-as) a szintén amerikai Qorvo terméke. Az alaplap túloldalán megtalálható flash tárhely (5), vagyis az adattároló az amerikai Micron Technologies lapkája - ezt mondjuk még lecserélheti a Huawei más beszállító termékére. Vehet például adattárolót Japánból, vagy mondjuk Dél-Koreából, ahonnan az SK Hynix által legyártott DRAM memória (6) is származik, és nem esik Trump kereskedelmi embargója alá.
Nyilván nem pofonegyszerű újratervezni egy ilyen összetett teméket, más beszállítókkal, eltérő paraméterű és minőségű alkatrészekkel, és ez még csak egy telefon volt a Huawei több tucat modelljéből. És akkor a többi berendezésről, amelyekkel mobilhálózatokat vagy laptopokat építenek, még nem is beszéltünk - azok közt is bőven találunk amerikai technológiát.
Ez a probléma persze nem a meglévő, már eladott vagy éppen mostanában piacra kerülő telefonokra van hatással, hanem a Huawei jövőjére, és még csak tervezett mobilok és egyéb hardverek megjelenésére, valamint azok jövőben esedékes szervizelésére.