Hat héttel jelölése után lemondott a NASA 2024-re tervezett újabb holdraszállási programjának erre a célra szerződtetett vezetője, közölte az amerikai űrügynökség vezetője csütörtökön. Mark Sirangelo távozása a betetőzése az űrhivatal és a kongresszus között kibontakozott küzdelemnek, miután a törvényhozás nem támogatta az új holdprogramot, az Artemist.
A feladatra felkért Sirangelo azután távozik, hogy hat héttel ezelőtt Jim Bridenstine, a NASA igazgatója különleges helyettesévé jelölték, illetve a kongresszusban fagyosan fogadták az amerikai űrügynökség holdutazási programját, derült ki Bridenstine közleményéből. Két, az űrprogramhoz közel álló és a történteket ismerő személy arról számolt be, hogy Sirangelót lemondását követően, szerdán kikísérték a NASA washingtoni székhelyéről. Távozása azután történt, hogy a kongresszusi képviselők elutasították a NASA tervét, amelynek értelmében külön igazgatóságot hoztak volna létre az űrügynökségen belül a jövőbeni holdraszállási küldetés felügyeletére, valamint kidolgoznák űrhajósok jövőbeni marsutazását is.
Bridenstine közleményében azt írta, a tervet most nem fogadták el, folytatják az űrügynökség jelenlegei átszervezési programját. A NASA felhagy a külön igazgatóság megteremtésének tervével, és más lehetőségeket keres.
A múlt héten az amerikai kormányzat arra a kérte a kongresszust, hogy jövőre növelje meg 1,6 milliárd dollárral a NASA költségvetését. Donald Trump elnök a Twitter közösségi oldalon azt írta, hogy ezzel a kiegészítő támogatással együtt az amerikai űrkutatási hivatal 2020-ban 22,6 milliárd dollárból gazdálkodhatna. "Elnökségem alatt helyreállítjuk a NASA nagyságát, és visszatérünk a Holdra, majd eljutunk a Marsra is" – üzente Donald Trump hétfőn.
Mike Pence alelnök két hónappal ezelőtt beszélt arról, hogy négy évvel lerövidítenék annak tervnek a megvalósítását, amely alapján újra amerikai űrhajósokat juttatnak el a Holdra. Az Apollo-17 misszió asztronautája, Eugene Cernan volt az utolsó amerikai űrhajós a Holdon 1972 decemberében. A NASA eredeti terve az volt, hogy asztronautáival 2028-ig térne vissza a Holdra, és ennek előkészületeként 2024-ig személyzet nélküli űrjárművet küld oda. A program felgyorsítása több tízmilliárd dollárba kerülne.
A NASA megbízást adott a Hold körüli űrállomása meghajtómoduljának elkészítésére. Ez az egyik első lépés a 2022-re tervezett Hold-misszió felé vezető úton. A modul megtervezésével és megépítésével a Colorado állambeli Maxar Technologies nevű céget bízták meg. A szerződés 375 millió dollárról (109 milliárd forintról) szól.
A meghajtómodul az első állomása a projektnek, amelynek célja a Gateway nevű űrállomás megalkotása. A Gateway állandó bázisként fog szolgálni a Holdra, valamint a Marsra tartó asztronauták számára.
A NASA célul tűzte ki, hogy a következő öt éven belül az Artemis program keretében ismét űrhajósokat küldjön a Holdra, köztük az első nőt. A Holdon utoljára 1972-ben, az Apollo-17 misszió során jártak amerikai űrhajósok.
Az amerikai űrkutatási hivatal ezen a héten mutatta be az Artemis-program részleteit. Az eredeti Hold-missziók az Apollo nevet kapták, Artemis a görög mitológiában Apollo ikertestvére, a vadászat, a vadállatok és a Hold istennője.
A program a tervek szerint nyolc űrhajó indítását foglalja magába. Az Artemis-1 egy 2020-ra tervezett, legénység nélküli misszió a Hold körül, az Artemis-2 legénységgel a fedélzetén fog keringeni a Hold körül szintén 2020-ban, az Artemis-3-mal 2024-re emberek lépnek a Hold felszínére. A három űrhajót minden idők legnagyobb rakétája, a Space Launch System (SLS) juttatja majd fel a kijelölt helyre. Öt további űrhajóval viszik fel az űrbe a Gateway építőelemeit 2022 és 2024 között, magáncégek segítségével.
Mindeközben az orosz űrkutatási hivatal ismertette saját holdprogramjának terveit. "Orosz űrhajósok a tervek szerint 2030-ban szállnak majd le a Holdra"– erősítette meg Dmitrij Rogozin, a Roszkozmosz orosz űrkutatási állami vállalat vezérigazgatója csütörtökön a moszkvai Lomonoszov Egyetemen.
Rogozin az orosz Hold-programot ismertetve azt mondta, hogy az emberes űrrepülések 2029-ben kezdődnek meg a Földet kísérő égitest körül és ugyanebben az évben holdjárós megfigyelés is indul. Az űrhajósok 2030-ban fognak leszállni, majd a továbbiakban létrehozzák egy holdbázis első modulját.
A Roszkozmosz vezetője az év elején az RBK című gazdasági napilapnak azt mondta, hogy űrszondákat 2021-től kezdve küldenek majd a Holdhoz, amelynek talaját 2025-től a Luna-grunt elnevezésű szerkezettel fogják vizsgálni. Az interjú megjelenése után Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök azt mondta Rogozinnak, hogy "elég arról fecsegni, hogy hova repülünk majd 2030-ban" és felszólította a tisztségviselőt, hogy fordítson nagyobb figyelmet az orosz űrkutatás jelenét beárnyékoló gondokra. (MTI/Reuters)