Elhunyt az egyesült államokbeli Új-Mexikó államban John Pinto, második világháborús navajo kódbeszélő, aki a háború után az ország egyik leghosszabb ideig, 40 évig szolgáló választott képviselője volt, írja az MTI.
A 94 évesen elhunyt John Pinto tengerészgyalogosként szolgált az amerikai erőkben, majd 1976-ban beválasztottak az új-mexikói szenátusba, és több mint négy évtizeden át a navajo törzs érdekeit képviselte.
Pinto nagyon szegény családban született, és csak tizenéves korában kezdett el iskolába járni. Noha kódbeszélő tengerészgyalogosnak alkalmas volt a háborúban, utána négyszer kellett nekifutnia az angolnyelv-vizsgának, hogy felvegyék az új-mexikói egyetem tanítóképző karára. Harminckilenc évesen lett tanító, majd tanár és családsegítő. Azért lett politikus, hogy képviselhesse a nagy szegénységben élő őslakosokat.
Az első és a második világháborúban az észak-amerikai indián törzsek tagjai ősi nyelvüket használva jelentős szerepet játszottak az ellenség megtévesztésében. Különös hírnévre tettek szert a navajo indiánok, akik a második világháborúban a nyelvükre alapozott kódnyelvet használva továbbítottak fontos katonai üzeneteket az amerikai csapatoknak. A japánok mindent megtettek, hogy feltörjék a kódot, de sosem sikerült nekik.
A kódrendszerről még a háború után sokáig nem tudott a világ, ugyanis a küldetés 1968-ig titkosítva volt. A navajo indiánok első kódbeszélő csoportja 29 fős volt, utolsó tagjuk, Chester Nez 2014-ben halt meg 93 éves korában. Ő 10. osztályos volt, amikor bekerült a csoportba, döntését még a családjával sem közölte, és koráról is hazudott, ahogy azt sok társa is tette. A csoport később 300 fősre duzzadt, köztük a most meghalt John Pintóval. A kódnyelv beszélőinek elismerése sokáig váratott magára, csak George Bush nyújtott át nekik kitüntetést 2001-ben.
A magyarhoz – a finnugor, a türk, baszk, eszkimó, berber, grúz, japán és sok más nyelvhez – hasonlóan agglutinatív navajót ma 120-170 ezren beszélik az Egyesült Államokban. Rohamosan szorul azonban vissza: míg 30 éve a navajo gyermekek 85 százaléka, addig ma csak 25 százaléka tekinti anyanyelvének.