Május 1-je óta a Magyar Honvédség légiereje vezeti a NATO 2004 óta tartó baltikumi légi rendészetét (Baltic Air Policing), azaz magyar Gripenek és pilótáik látják el az észak-atlanti katonai szövetség folyamatos légvédelmi riadókészültségét a Balti-tenger térségében. Ez azt jelenti, hogy ha bármilyen, gyanúsan viselkedő, a balti országok légterét potenciálisan fenyegető repülőgép lép be a térség nemzetközi légterébe, ahhoz szükség esetén riaszthatják a magyar vadászokat.

A NATO-tag balti államok (Litvánia, Lettország és Észtország) a folyamatos orosz fenyegetettség miatt részesülnek a NATO integrált légvédelmi rendszerének védelmében, és jellemzően a védett légteret túlságosan megközelítő, olykor meg is sértő orosz repülőgépek miatt szokták riasztani a NATO szolgálatot teljesítő vadászgépeit.

A baltikumi légi rendészeti feladatokat rotációban, önkéntes alapon látják el a NATO tagállamai, a magyar felségjelű JAS-39 Gripenek épp az ötvenedik Baltic Air Policing küldetésen vesznek részt, a brit királyi légierő Eurofighter Typhoon gépeivel és spanyol F-18-asokkal karöltve. A magyar és a spanyol harci pilóták bázisa Litvániában, a Šiauliai melletti légi támaszponton van, a britek az észt Ämari légibázisán teljesítenek szolgálatot. A magyar légierőnek ez a második balti járőrözése, először 2015-ben vállaltak baltikumi légi rendészeti feladatot Gripenjeink.

A magyar Gripeneket először május 13-án hétfőn, majd másnap, május 14-én kedden is riasztották a NATO németországi, ramsteini Egyesített Légivezetési Központjából. Először egy An-26-os repülőgépet azonosítottak és fogtak el a Balti-tenger felett, miután az orosz szállítógép engedély nélkül belépett a balti légtérbe. Egy napra rá három repülő miatt riasztották a Magyar Honvédség Gripenjeit és a brit Eurofightereket: egy Iljusin Il-22 felderítőgépet és a kíséretében repülő két Szu-27-es vadászgépet kellett elfogniuk, mivel az orosz katonai repülőgépek nemzetközi légtérben repültek ugyan, de nem létesítettek rádiókapcsolatot a légi forgalmi irányítással, nem adták meg azonosító jelüket, nem reagáltak a rádióhívásokra. A NATO magyar-brit járőrei a riasztás után elfogták és azonosították az orosz repülőgépeket, majd visszatértek bázisukra.

A NATO friss, május 27-én, hétfőn kiadott videófelvétele szerint azóta történt egy harmadik éles riasztás is. Ugrik Csaba dandártábornok, az 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka, aki jelenleg Litvániában vezeti a magyar Gripenek küldetését, ebben a videóban azt közölte, hogy mostanáig háromszor riasztották őket élesben orosz repülőgépekhez.

Bár Ugrik Csaba nem fejtette ki bővebben, úgy tűnik, hogy a már ismert május 13-i szállító és május 14-i felderítő gépen kívül egy harmadik alkalommal vadászgépek elfogásában is jeleskedtek a magyar Gripenek: "Három igazi alfa elfogásunk volt, orosz repülőgépekkel szemben. Volt egy szállítógép, volt egy felderítőgép és voltak vadászgépek is" – nyilatkozta a dandártábornok.

A magas rangú magyar pilóta elmagyarázta azt is, mit jelent az "elfogás" ebben a szövegkörnyezetben:

A lényeg, hogy biztonságot szem előtt tartva megközelítjük, tartjuk a távolságot jelezve az elfogott gépnek, hogy 'elkaptunk'. Ezután történik a vizuális azonosítás, a függőleges vezérsíkon lévő szám leolvasása, a szín megállapítása, a géptípus beazonosítása, és igyekszünk fotókat is készíteni az elfogott repülőgépekről. Amikor végeztünk a VID-del, a begyűjtött adatokat átadjuk a főparancsnokságnak, ahonnan válaszul jön az utasítás, hogy kövessük tovább a gépeket, vagy minden oké, biztonságos a repülésük, hazatérhetünk.

Mivel nem teljesen világos, hogy mikor, milyen körülmények között történt a videóban említett harmadik elfogás, levélben kértünk tájékoztatást a Honvédelmi Minisztériumtól a magyar Gripenek által végzett elfogásokról, különös tekintettel az orosz vadászgépekkel való találkozás(ok)ra, így a harmadik esetre: mikor, hol, hány és pontosan milyen gépekkel találkoztak a magyar pilóták. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.