Koraszülöttnek tekinti az orvostudomány azokat a gyerekeket, akik a 36 hétnél korábban születnek. A 24. terhességi hét után, 500 gramm születési súly vagy 30 centiméter testhossz felett már koraszülött újszülöttekről beszélünk, akiknek az orvostudomány fejlődésével egyre jobbak az túlélései esélyei, ugyanakkor még így is számtalan komplikáció felléphet a fejlődésük során. Most a Genfi Egyetem munkatársai közöltek egy tanulmányt, amely szerint a koraszülöttek idegrendszere sokkal jobban fejlődik zene hatására.
A tanulmány szerint évente nagyjából 800 koraszülést regisztrálnak, és bár jók a túlélési esélyek, de nagy a kockázat, hogy neuropszichológiai rendellenességek alakuljanak ki. Hogy a koraszülöttek agyi fejlődését segítsék, és minimálisra csökkentsék a kórházi körülmények között fellépő stresszhatásokat, a kutatók zeneterápiát alkalmaztak, és az első vizsgálatok szerint sikerrel jártak, a csecsemők agya sokkal jobban fejlődött, mint azoké a társaiké, akik nem hallgattak zenét.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen zenével lehet ezt elérni. A kutatók felkértek egy zeneszerzőt, akinek az volt a feladata, hogy olyan, kifejezetten a koraszülöttek megnyugtatására alkalmas zenét írjon, ami ráadásul igazodik a csecsemő napjához is, azaz más zene segíti át az ébredésen, más napközben és elalváskor. Az igaz, hogy a koraszülöttek agyi funkciói még nem fejlődtek ki, a hallórendszer azonban viszonylag korán működik, így a kutatók számára egyértelmű volt, hogy ezen keresztül stimulálják a koraszülöttek agyát. Az inkubátor teljesen más közeg egy csecsemő számára, mint az édesanyja méhe, ezért is fontos, hogy minél inkább olyan közeget tudjanak teremteni, amiben a csecsemő agyának a fejlődése zavartalan.
Végül Andreas Vollenweider zeneszerző segített a koraszülött csecsemők számára zenét írni. Először is a megfelelő hangszert kellett kiválasztani, ehhez orvosi felügyelet mellett játszott a koraszülötteknek különböző hangszereken, miközben azt figyelték, melyikre hogyan reagál a csecsemők agya. Valami lehet az indiai kígyóbűvölők sípjában, mert a koraszülöttek is erre reagáltak a legjobban, gyakorlatilag azonnal megnyugodtak tőle, így Vollenweider végül indiai pungi furulyára, hárfára és harangokra írta az egyenként 8 perces műveit.
A kutatásban a koraszülöttek egy részének végigkövette a napját a zene, és funkcionális MR-vizsgálatokkal nézték meg a kutatók, hogyan változik az agyfejlődésük azokhoz képest, akiknek nem játszottak zenét, az eredményeket pedig összevetették olyan csecsemők vizsgálataival is, akik nem számítanak koraszülöttnek.
Az agy különböző részei közötti kapcsolat gyengébb volt a koraszülött, zenét nem hallgató csecsemőknél, mint a nem koraszülöttek esetében. Ezzel szemben a kifejezetten nekik szánt zenét hallgató koraszülött csecsemőknél gyakorlatilag az összes agyi terület közel olyan jól kapcsolódott egymáshoz, és olyan jól funkcionált, mint a nem koraszülött gyerekeknél. A kutatók szerint ennek oka az lehet, hogy a zenével olyan napi ritmus alakulhat ki, mintha az édesanyja méhében lenne, míg zene nélkül ezt megzavarja az állandó rohangálás körülötte, csengők, telefonok és a sok zavaró tényező.
A kutatás következő szakaszában azt vizsgálják meg, hogy a zeneterápia mellett fejlődött, hat év körüli gyermekek hogyan teljesítenek, jelentkezik-e náluk bármilyen probléma, és továbbra is előnyben vannak-e a kognitív képességeik tekintetében, mint azok a társaik, akik nem hallgattak zenét az inkubátorban.