Nehéz elhinni, hogy a finnek megint megcsinálták, és megint egy szuperkamerával. A Nokia 9 PureView hátlapján elterülő ötszenzoros kamerarendszer legalább olyan extrém, mint amilyen a Lumia 1020 volt a maga idejében (2013, már hat éve!) még rendkívül nagy felbontásúnak számító 42 megapixeles szenzorral. Viszont már akkor is látszott, hogy a lehetőségek szélsőséges kiaknázásához betonstabil alapok kellenek.
Ha a telefon kamerán kívüli részeit vizsgáljuk, egy panaszos szavunk sem lehet. A Snapdragon 845 még ma is a legjobb csipek egyike, ahogy a 6 GB RAM és a 128 GB-os tárhely is megfelel minden igénynek. A formatervezés egészen más tészta, a Nokia 9 egy kissé egyszerű, régimódi lett, nem vágnám rá csípőből, hogy ez egy 2019-es csúcsmodell. Ugyanakkor van egy határozott nokiás stílusa, amivel megkülönbözteti magát a többitől, az éleken körbefutó fémcsík a finn gyártó más modelljein is látható.
Bár a teljesen sík előlapon csak a 6 colos kijelző, a szelfikamera és a hozzá tartozó szenzorok, valamint a hangszórónyílás foglal el némi helyet, a káva mégsem olyan keskeny, mint az ívelt kijelzős mobilokon. Jackdugó nincs, a fülest az usb-c aljzatra kell rákötni egy adapterrel, amiből adnak is egyet a telefonhoz. A kihangosítás sajnos nem használja ki telefonálás hangszóróját, csak monóban szól. Akksiban egy kicsit gyenge lett a Nokia 9 szerény 3320 milliamperórával, de legalább vezetékkel és anélkül is gyorsan tölthető - 18 illetve 10 wattos maximummal.
A kijelző olvassa le az ujjlenyomatunkat
Ennyit kapunk még a csúcskategóriás életérzésből. A kijelzőbe épített szenzor nem sieti el a dolgokat, viszont ezt hajlandók vagyunk megbocsátani, mert a módszer nagyon kényelmes, a leolvasó így került optimális helyre, hiszen a mobil használata közben is pont ezen a területen érintjük a legtöbbször a kijelzőt.
A Nokia megrögzött Android One hívő, aminek megvan az az előnye, hogy bármelyik telefonját választjuk, ugyanazt a lecsupaszított operációs rendszert kapjuk. A cég ezáltal alacsonyan tudja tartani a fejlesztési költségeit, mert nem kell többféle csipre legyártani számtalan saját appot, mi pedig biztosak lehetünk abban, hogy mindig kiismerjük magunkat a telefonon. Csak a Google alapszoftvereit kapjuk meg a Nokia 9 Pureview telefontól, a többit nekünk kell telepíteni.
Maga a rendszer az erős hardvernek köszönhetően fürge, és az Android még így pőrén is villámgyorsan kezelhető, átlátható a menüstruktúra. Ha mégsem tetszik, a grafikus felületet le tudjuk cserélni másikra.
Na de ott van a Nokia 9 Pureview hátlapján 5 darab kamera,
amelyek tandemben dolgoznak azért, hogy jó fotóink legyenek. Naivan azt gondolhatnánk, hogy ez ötször jobb minőséget jelent, vagy legalább valamivel jobbat, de ez tényleg elég naív gondolat.
A valóságban ez úgy néz ki, hogy van a telefonon öt szenzor, három színes (RGB) plusz két monokróm, és mindegyikből 12 megapixelnyi információ érkezik a központi jelfeldolgozó egységre, hogy azokból egyetlen kép álljon össze. A tapasztalatok alapján a csúcskategóriás Snapdragon 845 rendszercsip kevés ehhez a feladathoz.
A Nokia 9 Pureview borzasztóan lassan dolgozza fel a képeket
Ez azért szívás, mert amikor mobillal fotózunk, elég sokszor produkálunk selejtet. Ennek egyszerű okai vannak, mármint azon túl, hogy általában nem ideálisak a külső körülmények, fényviszonyok: pici szenzorok gyűjtik be a vizuális információkat. Persze lenyeljük ezt a hibát, mert a telefont mindig magunknál tudjuk tartani, a normál méretű kamerákat viszont nem. A sok rossz kép miatt fontos visszanézni, hogyan sikerült egy-egy felvétel. A Nokia 9 PureViewnál kellemetlenül hosszan kell várakozni, mire megjelenik a végleges, éles, feldolgozott kép - néha akár több mint tíz másodpercet. Ezzel együtt lehet élni, ha amúgy is általában megfontoltan komponáljuk meg a képeinket, hagyunk időt a fotózásra, és nem csak úgy kattintgatunk összevissza.
Ha van időnk várakozni, akkor általában elég jó az eredmény. Erős napfényben a Nokia 9 több részletet megmutat az árnyékokból, sötétben viszont nem tud olyan trükköket, mint mondjuk a Huawei csúcsszériája. Néha a fényképek alulexponáltak, sötétebbek, mint amire számítanánk, és kevésbé harsányak, vonzók, mint amiket más telefonokkal készítettünk az elmúlt hónapokban. A Nokia 9 Pureview egyik legtöbbet reklámozott trükkje is inkább figyelemfelkeltő, mint hasznos funkció: mélységi adatokat is elmenthetünk a képekhez, ha eleve ebben a módban fotózunk, és utólag tudjuk módosítani, hogy melyik rész legyen éles. Ez egy ideig jó móka, de viszonylag ritkán játszadoztunk az utókezeléssel, úgyhogy inkább kikapcsoltuk, nehogy még ez is lassítsa a képfeldolgozást.
Bármennyire is izgalmasan hangzik az öt kamera képének kombinálása, a gyártó HMD nem tudott jól építeni erre az ötletre. Talán éppen az lehet a gond, hogy öt különböző, egymástól távolabb elhelyezett képszenzorból kell begyűjteni az adatokat. Más gyártók is dolgoznak hasonló pixelmennyiséggel, csak éppen egyetlen 48 megapixeles szenzorból készítenek a végén egy 12 megapixeles fotót. Ebben az esetben rövidebb az adat útja, jóval egyszerűbb a konfiguráció.
A Nokia 9 Pureview a körülbelül 210 ezer forintos árával nagyjából annyiba kerül, mint a hasonló alapfelszereltségű OnePlus 6T, és ott van még a vadiúj Xiaomi Mi 9 olcsóbban, erősebb hardverrel és ugyanolyan szerény kapacitású akksival. Bármennyire is furcsán hangzik egy forradalmian újfajta kamerával ellátott készüléknél, mégis csak azoknak tudjuk javasolni, akiknek nem számít, ha lassú a telefon fényképezője, és bőven megelégszik azzal, hogy egy gyors hardveren futtathat Androidot.