Amal Alamuddin neve keveseknek lehet ismerős, ami nem csoda, hiszen igazán csak az esküvője és férje nevének felvétele után került a magazinok címoldalára. A férje ugyanis George Clooney. Pedig Amal életében a hollywoodi álomházasság a legunalmasabb elem, hiszen a libanoni származású, Oxfordban végzett jogász már a színésszel való találkozása előtt is az egyik legünnepeltebb nemzetközi emberi jogi sztárügyvéd volt a világon, védte Assange-ot, Timosenkót és Kambodzsát is. Amal Clooney az SAP Ariba barcelonai konferenciájának legnagyobb csillagaként tartott előadást.
A SAP Ariba Barcelona konferenciájának nyitó szekciójában egyetlen férfi sem lépett színpadra. Pedig voltak csúcsvezetők természetesen az SAP-tól és partnercégektől, például a Fordtól is. És az egész konferencia legnagyobb húzóneve is nő volt, neki is feltűnt ez a jelenség, meg is dicsérte a vendéglátókat miatta. Beszédében a nők, a szexuális kisebbségek és az újságírók elleni támadások és jogsértések játszották a főszerepet.
Szerte a világon a nők elleni erőszak, így a szexuális erőszak is, járványos méreteket öltött. Kongóban és Dél-Szudánban a férfiak többsége elismeri, hogy erőszakolt már nőt. Mianmarban nők tízezreit erőszakolták meg a katonák, sokukat a családtagok szeme láttára.
Ezután sorra vette mindazokat az emberijog-sértéseket, amelyek szinte naponta foglalkoztatják a világsajtót, a szaúd-arábiai újságíró, Dzsamál Hasogdzsi törökországi meggyilkolásától a brunei melegeket halálbüntetéssel fenyegető törvényig. Több ilyen ügyhöz ügyvédként is kötődik. Szerepvállalása ismeretében nem csoda, hogy Clooney a saját biztonsága érdekében ma már nem utazik az emberi jogok szempontjából kritikus országokba, így Szaúd-Arábiába vagy Bruneibe. Pedig ő is a Közel-Keleten született, bár a vallás – a férje elmondása szerint – semmilyen szerepet nem játszik az életében.
Amal (a neve arabul reményt jelent) Bejrútban született a libanoni polgárháború kellős közepén, 1978-ban. Szunnita arab anyja újságíróként dolgozott, drúz apja pedig utazási irodát vezetett. Minthogy az utazási iroda akkoriban annyira nem prosperált (polgárháború, ugye), illetve a puszta életük is veszélyben forgott, a család a kislány kétéves korában áttelepült Angliába. Édesanyja terhessége Amallal nem volt problémamentes: elöl fekvő méhlepény (placenta praevia) alakult ki, vagyis a méhlepény a méhszájat elzárva tapadt a méhfalhoz. Az orvosok egy ponton a terhesség megszakítását javasolták az anyának, aki ebbe nem egyezett bele, és a baba ezután a körülményekhez képest problémamentesen megszületett.
Amal az Oxfordi Egyetemre ment jogot tanulni. A St. Hughes Kollégiumban diplomázott jogelméletből, majd a New York-i Egyetemen tanult tovább, és szerzett emberi jogi ügyvédi diplomát. Egy szemeszteren keresztül, ügyvédbojtárként dolgozott Sonia Sotomayorral, aki később a legfelsőbb bíróság bírája lett.
A kétezres évek elején egy londoni ügyvédi irodánál helyezkedett el, majd írnok lett a hágai Nemzetközi Bíróságon. Itt ismerték meg a nevét először a nemzetközi jog világában. Hamarosan az ENSZ libanoni, majd a korábbi Jugoszlávia területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket kivizsgáló különleges törvényszékének ügyészi hivatalába került.
Az évtized elején visszatért Londonba, és újra ügyvédként állt munkába, de eközben folyamatosan érkeztek a neki címzett ENSZ-megkeresések, és a sajtó is egyre nagyobb figyelemmel kísérte tevékenységét. Hamarosan általánossá vált, hogy amikor tárgyaláson vett részt, többen fotózták őt, mint a védencét. Kofi Annan, aki akkor Szíria-ügyi különleges megbízottként tevékenykedett, őt választotta jogi tanácsadójává, és a 2013-as emberi jogi vizsgálatba is bevonták szakértőként, amelyet az Egyesült Államok terrorizmusellenes drónháborúja miatt indítottak. Mégis azok az ügyei tették a leghíresebbé, amelyeket védőügyvédként vitt, és az elmúlt évtized legnagyobb nemzetközi vitát kiváltó emberijog-, illetve nemzetközijog-sértéseihez kapcsolódtak.
Az egyiptomi visszarendeződés után a hatóságok Kairóban letartóztatták Mohamad Fahmyt, az al-Jazeera újságíróját és társait, és azzal vádolták őket, hogy együttműködtek a törvényen kívül helyezett Muszlim testvériség radikális iszlamista szervezettel. A férfit Amal Alamuddin képviselte a bíróság előtt, de
Sok esélyük nem volt tisztességes tárgyalásra, valójában kirakatper statisztái voltak.
Fahmyt első fokon 10 évre ítélték, mert az állítások szerint egy kiürült tölténytárat találtak nála. Másodfokon 3 évre mérsékelték a büntetését, majd hamarosan az elnök megkegyelmezett neki.
Az ezután következett, talán legnagyobb léptékű ügye története nem évtizedes, hanem két évszázados történetre tekinthet vissza. 1801 és 1812 között Thomas Bruce, Elgin hetedik grófja épp Athénban tartózkodott. Gondolt egyet, leszereltette az Akropolisz tetején lévő Parthenon még hozzáférhető márványait, és néhány szoborral egyetemben hazaküldte őket a londoni British Museumnak.
A görögök azóta akarják visszaszerezni a márványokat a britektől, akik pedig nem adják vissza. A görögök érvelése viszonylag egyszerű: Thomas Bruce egyszerűen ellopta a műkincseket, amelyek továbbra is görög tulajdonban vannak. A britek értelmezésében ők nagy szolgálatot tettek a világnak azzal, hogy megmentették a kincset, és azok kétszáz éve biztonságban vannak, bárki láthatja őket.
Clooney (aki ekkor már két hónapja a színész felesége volt) elvállalta a görög kormány képviseletét a perben. A következő évben azonban, általános megdöbbenésre, a görögök úgy döntöttek, hogy befejezik a pereskedést. Így
nem hagyták, hogy Clooney nemzetközi bíróság elé vigye az ügyet, és gyakorlatilag kirúgták őt.
A Elgin-márványok ügyével párhuzamosan a Fülöp-szigeteki kormányt is beperelte az ENSZ előtt, mert a Fülöp-szigeteken véget nem érő házi őrizet alá helyezték a korábbi elnököt, Gloria Macapagal-Arroyót, akit sikkasztással és vesztegetéssel vádoltak. Miután Clooney sikeresen helyezte az ügyet a nemzetközi figyelem fókuszába, ötévnyi őrizet után a Fülöp-szigeteki legfelsőbb bíróság jobbnak látta ejteni az ügyet Macapagal-Arroyo ellen, bizonyítatlanságra hivatkozva.
Clooney elfoglaltságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy leghíresebb ügyei párhuzamosan folynak. 2015 óta dolgozik például Örményország képviseletében a száz évvel ezelőtti örmény népirtás elismertetésén, Törökország ellenében. 1915 és 1923 között az Ottomán Birodalom katonái 1,5 millió örményt mészároltak le, de Törökország a mai napig tagadja a genocídium megtörténtét, és aki joghatóságuk területén ezzel ellentéteset merészel állítani,
azt könnyen börtönbe zárhatják.
Ennél a pernél érzékelhette először, hogy George Clooney-val kötött házassága nem feltétlenül segíti a tárgyalóteremben. Az egyik tárgyalás előtti sajtótájékoztatón egy riporter gúnyosan megkérdezte tőle, hogy milyen divattervező ruháját fogja viselni a bíróságon.
Ede & Ravenscroft
– válaszolta az ügyvéd, szemrebbenés nélkül. Az Ede & Ravenscroft egy brit szabóság, akik főként ceremoniális öltözékekre specializálódtak, és Clooney valóban náluk készítteti ügyvédi talárjait. Clooney ügyvédként ellentmondásos megítélésű politikusok és aktivisták védelmét is ellátja. Így korábban védte a Wikileaks-alapító Julian Assange-ot, a volt ukrán elnök Julia Timosenkót, és a Maldív-szigeteki elnököt, Mohamad Masheedot is, akit terrorizmussal vádoltak.
A következő nagy ügye valószínűleg az Iszlám Állam bíróság elé idézése lesz. Három éve képviseli az ISIS által elrabolt, és szexrabszolgaként tartott jazidi emberi jogi aktivista, Nadiye Murad védelmét (védence tavaly Nobel-békedíjat kapott). Ügyét egy sokkal szélesebb fókuszú emberi jogi büntetőeljárássá akarja kiterjeszteni, amelyben
az Iszlám Állam által elkövetett háborús bűnök mindegyike terítékre kerülhet.
Az előadáson elmondta, hogy Murad (és persze az ő) erőfeszítéseinek hatására az ENSZ vizsgálóbizottságot küldött Irakba, akik jelenleg is tömegsírokat tárnak fel, és adatokat gyűjtenek egy ISIS-tagok elleni jövőbeli perhez.
Bár az SAP Ariba konferenciájának előzetes anyagaiban egy szót sem ejtettek Clooney asszonynevének eredetéről (hiszen szexista dolog egy nőt a férje segítségével definiálni), az ügyvéd iránt rajongásig érdeklődő emberek egy része valószínűleg mégiscsak a rá vetülő hollywoodi csillogást keresi benne. George Clooney-val 2014 szeptemberében tartották hét határra szóló lakodalmukat Velencében, ahol a volt római polgármester, Walter Veltroni adta össze őket. A párnak azóta ikrei születtek, és emiatt mindketten óvatosabbak lettek.
Úgy határoztunk, hogy sokkal felelősségteljesebben fogunk a jövőben eljárni, hogy kerüljük a veszélyt. Én többet nem megyek Dél-Szudánba és Kongóba, Amal pedig nem utazik többé Irakba, és olyan helyekre, ahol nem látják szívesen
–nyilatkozta George Clooney.
A férjét Amal egyetlen egyszer említette az előadásában, de mégis ez a fél mondat váltotta ki a legnagyobb tetszést a közönségből. Üzleti konferencia lévén, néhány mondatot beszélt arról, hogy az üzleti döntéshozók milyen fontos szerepet játszanak az emberi jogok tiszteletben tartásának kikényszerítésében. Itt külön kiemelte, hogy amikor Bruneiben olyan törvényt hoztak, amely halálbüntetéssel fenyegette a melegeket,
nemzetközi hírességek, közöttük a férjem
álltak ki az emberi jogokért, és szólítottak fel a brunei vállalkozások bojkottjára. Clooney szerint az akció eredményes volt, mert a szultán megüzente, hogy változtatni fognak a törvényen.
(Borítókép: Alberto E. Rodriguez / Getty Images Hungary)