Ritka hun kori kerámiatöredékek és egy egyedülálló, avar kori kemence is előkerült egy Kecskemétre tervezett buszforduló építésének régészeti feltárása során – írja az MTI.

A helyszínen néhány hete kezdték el a régészeti megfigyelést a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai, a munkálatok során a különféle kisebb műhelyek nyomai, illetve a gabonatároló vermek alapján pedig egy, a 4-5. századból származó, késő szarmata kori településrészlet rajzolódik ki. A nagy mennyiségű leletanyagban néhány igen ritkának számító, a hun korra keltezhető, besimított díszű kerámia töredékei is előkerültek, az egyik jó minőségű, finoman fényezett, gyors korongon készült kerámián vélhetően egy stilizált levél bekarcolt mintája látható. 

Kovacsóczy Bernadett, a múzeum munkatársa kiemelte, hogy a szarmata objektumok egy részét olyan homokréteg fedi, ami nagy mennyiségű hamut is tartalmaz, de azt egyelőre nem tudni, hogy a terület egy véletlen tűzvész áldozata lett, vagy pedig támadás következtében pusztult el. Mindenesetre az biztos, hogy az eset emberáldozatokat követelt, ugyanis ebből a rétegből szórványosan embercsontok is előkerültek.

Erre a homokra rétegződve egy késő avar kori, Kr. u. 8. századi településrészlet nyomait fedezték fel, itt előkerült többek közt egy viszonylag nagy méretű, földbe mélyített épület, vastagon tapasztott padlóval. Szintén az avar kori falu részét képezi az a települési rétegsor, amit egy 10-12 alkalommal megújított kemence környékén sikerült megfigyelniük. A kemencén jól látható, hogy az elhasználódott tüzelőfelület körül rendszeresen elbontották a boltozatát, majd a törmeléket annak közvetlen közelében terítették szét.

A platni megépítését követően rendre újra kialakították a kemence búbját, a használat során pedig egyre vastagodott a tüzelőfelület, egészen addig, míg az évek során 1,5 méternyire növekedett. A kemence feltehetően a település elnéptelenedését követően rogyhatott össze, aztán később befedte a futóhomok, ami a késő avar kor legvégén szinte ellehetetlenítette az életet a Duna-Tisza közén. Ez a homokréteg egyébként idővel mindent befedett a területen, ennek köszönhető, hogy az itt élők felbecsülhetetlen értékű nyomai fennmaradtak az utókornak.