Tömegesen kerülhettek ki amerikai utazók határátkelőkön felvett arcképei és a járműveik rendszámai – ismerte el a CBP, az amerikai határőrizeti hatóság. A US Customs and Border Protection szerint kevesebb, mint százezer utazó eshetett áldozatul a visszaélésnek, azt hangsúlyozzák, hogy ez milyen kis szám ahhoz képest, hogy naponta egymillió emberről készül arckép az amerikai reptereken.

Az arcfelismerésen alapuló ellenőrzés az Egyesült Államokban egyre inkább kiváltja a hagyományos útleveles csekkolást a nemzetközi utazásoknál. A dolog ideális esetben úgy működik, hogy a beengedő kapuknál az utasoknak nem kell semmilyen személyes okmányt felmutatniuk, ehelyett az arcszkenner készít róluk fényképet, amit a mesterséges intelligencián (MI) alapuló rendszer összevet a szövetségi hatósági adatbázisban lévő fotókkal. A hatóságok szerint így sokkal nagyobb biztonsággal lehet azonosítani az embereket, és humán segítséggel lehet kiszűrni a bűnözőket meg a többi problémás esetet.

Ez már a legtöbb nemzetközi repülőtérnél működik Amerikában, igaz, az utasok hozzájárulása is kell hozzá, még megtagadhatják az arcszkennert. A hatóságok szerint az MI 99 százalékos biztonsággal működik – a Washington Post szakújságírója azonban személyes tapasztalatai alapján sokkal rosszabb arányról, gyakori tévesztésekről számol be.

A technikai hatékonyságnál azonban még nagyobb probléma lehet az adatbiztonság kérdése. Az amerikai határvédelmi hatóság a TechCrunch-nak most megerősítette, hogy az elmúlt hónapokban tömeges adatlopás történt: közel 100 ezer utas adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe. Állításuk szerint egy alvállalkozó a CBP tudta és hozzájárulása nélkül, a szabályokat megsértve másolatot készített a fotókról, és azokat továbbította a saját vállalati rendszerébe. A hivatalos közlemény szerint a visszaélések egyetlen határátkelőhelyen történtek, és körülbelül másfél hónapos időszakról van szó.

Bár nem nevezik meg a problémás céget, sajtótalálgatások szerint a Perceptics-ről lehet szó, akik az egyedüli rendszámtábla-leolvasók az amerikai közúti határállomásokon. A Percepticset májusban meghekkelték, és az adatok a dark webre is kikerültek állítólag.

Az arc-és képfelismerők adatbotránya, bár méretében jóval kisebb, de emlékeztet a Facebook és a Cambridge Analytica politikai-technológiai földrengést okozó visszaélésére. Ott szintén egy alvállalkozó volt a ludas, miközben a szabályozás és a nagyobb céges garanciák problémáira is fény derült.

Az arcfelismerők iránti bizalom amúgy is nagy téma mostanában. Kínában a 21. századi totális megfigyelő állam jelentős részben az arcfelismerőkre épül: idáig 170 millió ilyen kamerát telepítettek, és a következő években további 400 millió kamerát akarnak üzembe helyezni. Amerikában is egyre terjed a használat, a félelmek miatt legutóbb San Franciscóban jelentették be, hogy a városban megtiltanák, hogy a térfigyelő kamerák képeit elemezve arcfelismerő algoritmusokkal azonosítsa a kormány a járókelőket.

Brad Smith, a Microsoft elnöke arra figyelmeztetett, hogy ha nem szigorítják a szabályozást „2024-ben egyszer csak 1984-ben találjuk magunkat”. Szerinte a már ma is létező, illetve hamarosan megjelenő technológiák magát a demokratikus berendezkedést veszélyeztetik, mert az egyénnek nem lesznek eszközei a hatalommal szemben, mely minden lépését könnyen ellenőrizheti.