A crannognak nevezett mesterséges szigetek tömegével sorakoznak a skót szárazföld, illetve a környező szigetek partjainál. Több száz van belőlük, különösen gyakoriak a Külső-Hebridák szigetcsoport térségében. Eddig a régészek úgy gondolták, hogy a legrégebbieket i. e. 800 körül, a vaskorban építették. Ezután nagyjából két és fél évezredig használták e szigeteket, mielőtt lassanként felhagyták volna őket.

Csakhogy most az egyik legnagyobb crannogról kiderült, hogy története legalább i. e. 3700-ig nyúlik vissza. Ez pedig felveti, hogy esetleg sok más mesterséges sziget is évezredekkel korábban született, mint azt eddig gondolták.

2012-ben egy leszerelt haditengerészeti búvár, Chris Murray számos remek állapotban megmaradt cserépedényt fedezett fel a Külső-Hebridákhoz tartozó Lewis-sziget melletti crannogon. Az edények újkőkori stílusúak voltak, ebből következtettek a kutatók a mesterséges szigetek sokkal régebbi eredetére. A Readingi Egyetem régészei szénizotópos kormeghatározással megvizsgálták a négy lelőhelyről gyűjtött cserepeket, illetve a szigetek építésekor felhasznált faanyagot, és ezeket i. e. 3360-3640 közöttre datálták, áll az Antiquity szakfolyóiratban közölt tanulmányban.

Nem ismert, hogy mire használták ezeket a mesterséges szigeteket. A kutatók azonban azt valószínűsítik, hogy rituális célokra, ceremóniák, vallási összejövetelek megtartására használták a crannogokat. Az építésükhöz fát és köveket használtak. Egyes esetekben van alattuk természetes sziget is, máskor nincs. A vizsgált crannogok egyike 26x22 méteres, és 250 kilogrammos sziklákat is felhasználtak az építéséhez.

Néhány cserepet magukon a mesterséges szigeteken is találtak, de a többségüket a környező vizekből tárták fel. A tárgyak elhelyezkedése és állapota arra utal, hogy ezeket szándékosan helyezték el a vízben.

Forrás: New Scientist