A norvég parlament megszavazta a Konzervatív Párt vezette kormány által beterjesztett törvényjavaslatot, melynek értelmében az összességében 1 billió dollár értékű nemzeti vagyonalapból fokozatosan eladnak jelentős mennyiségű olaj-, gáz- és szénipari vállalatból birtokolt részvényt.
Az így befolyó pénzt olyan megújuló energiaforrások hasznosítását fejlesztő cégekbe fektetik, amelyek nincsenek jelen a tőzsdén. E döntés után a várakozások szerint hasonló lépés következik, amely a szénipari cégekben birtokolt 5,98 milliárd dolláros részvénycsomagokat fogja érinteni.
A mai döntés jelentős győzelem számunkra, és nagy lépés azon erőfeszítéseink sorában, amelyek korlátozni igyekszenek a nemzetünket fenyegető klímakockázatokat. Ez a döntés hozzájárul ahhoz, hogy sürgősen átálljunk a fosszilis tüzelőanyagokról a megújulókra.
- nyilatkozta Tore Storehaug, a koalíciós partner keresztény demokraták egyik képviselője.
No, azért nem kell arra gondolni, hogy Norvégia teljes egészében kiszáll a foszilis energiahordozók bányászatából, forgalmazásából. A mostani döntés értelmében összesen 134 olaj-. és gázipari cégben birtokolt 8 milliárd dolláros összértékű részvényt fognak fokozatosan eladni. Ezek között azonban csak olyanokat találunk, amelyek kizárólag fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkoznak.
Amelyeknek van megújuló ágazatuk is (és a nagyok, például a Shell, a BP mindegyike ilyen), azokban megőrzik a tulajdonrészüket.
Emellett az eladások nem érintik az állami olajcéget, az Equinort sem, tehát nincs szó privatizációról. Ilyenformán abban sincs változás, hogy Norvégia egyre több olajat és földgázt tervez kitermelni az országtól északra fekvő vizekből - amit az Északi-sark egyre kiterjedtebb olvadása könnyít meg az elkövetkező években.
Szóval kissé ellentmondásos elköteleződés ez a megújulók mellett.
Mindenesetre megduplázták az alapból a tőzsdén kívüli, megújuló energiával foglalkozó cégekbe fektethető összeg felső határát, amely így 11 milliárd dollárra rúg.
Forrás: New Scientist