Magyarország sem kivétel, a hazai folyókban is rengeteg a mikroműanyag. Csütörtökön írtuk meg, hogy ausztrál kutatók számításai szerint minden héten egy bankkártyányi műanyagot eszünk meg tudtunkon és akaratunkon kívül, most pedig egy szegedi kutatás mutatta ki, hogy a hazai folyók üledékében is rengeteg mikroműanyag van.
Mikroműanyagnak az öt milliméternél kisebb műanyagdarabkákat nevezik, amik legtöbbször az eldobott és a környezetbe kikerülő műanyagok aprózódása révén keletkeznek, és már globális problémát okoznak. A műanyagszennyezés a vizek felszínére pillantva is könnyen látható: a magyarországi folyókon levonuló árhullám sem csak iszapot vagy uszadékfát szállít, a víz felszínén rengeteg a műanyagszemét is. Ezek idővel összetöredeznek és egyre kisebb szemű mikroműanyaggá forgácsolódnak.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének kutatói a hazai folyók üledékeiben felhalmozódott műanyagrészecskék mennyiségét vizsgálták, konkrétan a Maros üledékeit a dél-erdélyi Lippától Makóig. Eredményeik szerint
a mederből származó egy kilogrammnyi mintában esetenként akár 40 ezer mikroműanyag-szemcse is található.
Összehasonlításként: egy korábbi vizsgálat a Manchester melletti vízfolyások üledékeiben ennél kevesebb, kilogrammonként legfeljebb 12-25 ezer ilyen szemcsét azonosított – írja az MTI.
A folyókba került mikroműanyag lerakódhat a mederben és az ártereken is, és jelentős környezeti kockázattal járhat. Bekerül a talajlakó és a folyók fenekén táplálkozó állatok szervezetébe, majd a tápláléklánc révén az ökoszisztéma egészébe, így akár az emberi szervezetbe is. A felszínükhöz káros anyagok és szennyeződések kötődhetnek. A mikroműanyag jelentős környezeti kockázata miatt a szegedi kutatók a Tisza és a Duna, valamint mellékfolyóik mentén is tervezik a szennyezés feltérképezését.
(Borítókép: A Maros folyó Aradnál - fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)