Tanulmányok sora bizonyítja, hogy a hőséghelyzet egyre rosszabb, és a jövőben még ennél is csak rosszabb lesz. Budapest különösen forró, amire részben megoldást jelentene a több park.
Ideje kitörölni a szemünkből az izzadságot, kibújni a legyező mögül, és szembenézni a valósággal: a váratlanul jött júniusi hőségriasztás csak egy kellemetlen előjáték egy sokkal forróbb pokolhoz, ami ezután vár ránk.
A hőhullámokról évről évre leltárt készít az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), és a trendek azt mutatják, hogy gyakoribbá válnak a tartós hőhullámok, amiket általában heves zivatarok, szélviharok zárnak le – ezek a klímaváltozás kapcsán oly sokszor emlegetett időjárási szélsőségek.
A térségünkben nagyon egyértelmű a melegedés, hosszabbak és intenzívebbek a hőhullámok. Volt már ilyenkor, júniusban komolyabb hőhullám, de az előfordulásuk inkább július végére, augusztusra jellemző
– mondta el érdeklődésünkre Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlati szakértője.
A szakértő elküldte nekünk a 2018-as adatokat is, amelyekről még nem készült nyilvános leltár. Ezekből látszik, hogy tavaly nyáron háromszor adtak ki másodfokú hőségriasztást: július 30-augusztus 5., augusztus 7-10., valamint augusztus 21-23. között. Az eddigi legintenzívebb hőhullám 2007-ben volt, de a 2017-es is bekerült az első tíz helyezett közé. Emellett érdemes még megfigyelni az alábbi ábrán a 2012-es évet, négy elég komoly hőhullámmal.
Ki kell emelni, hogy a tíz legkomolyabb, tehát hosszan tartó, magasan tetőző hőhullám közül nyolc az ezredforduló után lépett fel
– mondta Lakatos Mónika.
Lakatos Mónika hőhullámokkal kapcsolatos tanulmányából kiderül, hogy bár továbbra is előfordulhatnak hűvösebb nyarak, ezek ritkábbak lesznek, és „a melegedő tendencia nyilvánvaló, a hőhullámos napok száma növekszik, és nagyon nagy mértékben”. Az ezredforduló előtti évtizedekben még csak átlagosan évi egy forró napból már most is többet tapasztalhatunk, de a klímamodellek szerint az évszázad végére ezekből is több mint hétre elegendő jut majd egy-egy nyárra. Az esti enyhülésben is egyre kevésbé reménykedhetünk, a trópusi éjszakák száma is növekszik.
A fentiek értelmezéséhez itt egy kis hőhullámszótár az OMSZ-től:
Hosszabb távú előrejelzés is készült már a klímaváltozás magyarországi hatásáról:
A közeljövőben az országos éves átlaghőmérséklet 1-2 Celsius-fokkal nő, a meleg és szélsőségesen meleg napok száma átlagosan 12 nappal lesz több.
Akárhogy is számolunk, ez évente nagyjából plusz két egész hét forróságot jelent. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat közös tanulmánya 2011-ben készült, és akkor még legyinthettünk, hogy a benne taglalt közeljövő a 2021-2050 közötti időszakot jelenti – hát hol voltunk mi attól? Most viszont ez már itt van a nyakunkon.
Az ELTE és az OMSZ tanulmánya az 1961-1990 közötti időszakot határozta meg bázisként, ehhez képest méri a változásokat, de ennél korábbról is vannak adatok. Már a 20. század elejéhez képest is fokozódott a hőség, 8 nappal meghosszabbodott a nyári időszak, amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, és ezen belül 5 nappal lett több a hőségriadós napok száma, amikor a középhőmérséklet is 25 Celsius-fok fölé kúszik.
Persze még ez is semmi ahhoz képest, ami az aktuális klímamodellek alapján a távoli jövőben vár ránk. 2071 és 2100 között a kutatók előrejelzése szerint 3-4 Celsius-fokos növekedésére lehet számítani, és a hőhullámos napok száma 37 nappal nőhet. A részletes kutatásból az is kiderül, hogy az
Alföld déli része mellett a főváros környékét érinti majd rendkívüli mértékben a hőhullámok elszaporodása.
A főváros vezetése bő egy hónapja adta ki a tervét a várható közlekedési fejlesztésekről, és ebben a több száz oldalas anyagban is felfigyeltünk környezeti vizsgálatok rémisztő jóslataira. Például kiderül belőle, hogy a klímaváltozás már az elmúlt években is jelentősen hozzájárult a fővárosból történő elvándorláshoz. Eközben azt is bemutatják, hogy miként lehetne enyhíteni a hatását.
A tanulmányok szerint a hőség egyik alapvető oka a sűrű beépítettség, illetve a növényzet hiánya. Mivel a terület nagy része le van aszfaltozva, a lehullott eső túlnyomó többsége a csatornákba kerülve elfolyik, és nem fogja meg a növényzet, hogy ott helyben elpárologtassa, amivel több Celsius fokos hűtőhatást lehetne elérni. Az aktív légkondicionálók is segíti a folyamatokat: mivel a berendezések hőcseréléssel működnek, gyakorlatilag fogják a metró, a hév, az iroda vagy a lakás hőjének fölösleges részét, és azt is kiteszik az utcára, hogy inkább ott legyen még melegebb.
Ha maradunk a növényeknél, a legjobb hűtőhatást zárt lombkoronájú fával lehet elérni, és ez nemcsak a hőség szempontjából kedvező, de a levegő szennyezettségét is csökkenti a szállópor és a nitrogén-oxidok megkötésével.
A főváros legutóbb kiadott, még 2017-es környezeti állapotértékelésében az áll, hogy a már beépített területeken nem igazán lehet változtatni a hősziget-hatáson, ezért a jövőben átalakítandó, beépítésre váró, valamint a barnamezős területeken érdemes a klímavédelmi célokra fókuszálni. A Városligetben emelt épületek és a kővel burkolt terek feltehetően más célokat szolgálnak.
Azt is bevallják a fővárosi tanulmányok, hogy
A zöldfelület-gazdálkodás alulfinanszírozott.
További nehézségnek tartják a szakértők, hogy az klímavédelemre irányuló fővárosi célkitűzések is nehezebben tudnak megvalósulni, ha azoknak a kerületek keresztbe tudnak tenni a helyi rendezési terveikkel, a saját elképzeléseikkel.
Márpedig a hőség elleni védekezés nem valami hippi hóbort, hanem a közérzetünk, az egészségünk és a jólétünk múlik rajta. Az emberi testnek ideális hőmérséklet az Egészségügyi Világszervezet szerint 18-24 Celsius-fok közé esik, de az is fontos szempont, hogy milyen a páratartalom, hiszen teljes szárazságban a 30 fokos hőmérsékletet kellemesebb 25 fokosnak érezzük, 80 százalékos páratartalomnál viszont 36 fokos hőségnek.
Tartós 30-40 Celsius-fok közötti hőmérsékletnél növekszik a szervezet folyadékvesztesége, kimerültek leszünk, 40 fok fölött pedig létfontosságú szerveink is károsodhatnak, nehezedhet a légzés, felgyorsul a szívverés és az anyagcsere.
Az izzadással magunkat hűtjük, hiszen ahogy a fáknál is írtuk, a párolgás hőelvonással jár. Éppen ezért kell hőségben sok vizet (és nem alkoholt) inni. Nagy melegben a szőrszálaink is lelapulnak, hogy csapdába ejtsék a levegőt, szigeteljék a testünket és javítsák a hőáramlást. Az ereink tágulása is a hőveszteség növelése érdekében történik.
Az Északi-tenger felett egy ciklon örvénylik, amely felhős időjárást eredményez Skandináviában, a Brit-szigeteken és Németország térségében - írta az OMSZ az aktuális időjárási helyzetről. Bár eső, zápor, és zivatar ott többfelé előfordul, a lehulló csapadék mennyisége általában 30 milliméter alatt marad. A ciklontól nyugatra, Izland felett egy anticiklon húzódik, így ott bár felhősebb az ég, csapadék sehol sem esik. Szintén magasnyomás alakítja Kelet- és Délkelet-Európa időjárását: kevés felhő van az égen, sokat süt a nap. A hőmérséklet itt a legmagasabb a kontinensen, általában 26 és 36 fok közé melegszik fel délután a levegő.
A hőhullámok anticiklonális időjárási helyzetekben jellemzők, ami derült, napsütéses idővel jár. Az éghajlatváltozás fokozza a hőhullámok hatását, ugyanis az egyébként esetenként előforduló szélsőséges helyeztek hatásához hozzáadódik az éghajlatváltozás hatása.
A cikkhez háttér és olvasnivaló:
Klímaváltozás - 2011, OMSZ Hőhullám leltár, Hőhullám tanulmány, Budapesti Mobilitási Terv Környezeti Vizsgálat, Fővárosi Területfejlesztési Program 2014, Budapest Környezeti Állapotértékelése 2017
(Borítókép: Egy nő ventilátort visz a kánikulában az Erzsébet körúton 2017. augusztus 3-án. - fotó: Balogh Zoltán / MTI)