Amíg a világ a szabad szemmel látható élőlényeire fókuszál, hogy miként fogják túlélni a globális éghajlatváltozást, az erről szóló tanulmányokban éppen annyira észrevehetetlenek az élet túlnyomó többségét jelentő mikrobák, mint a valóságban. Pedig az élőlények tömegének túlnyomó többségét adják ezek a parányi szervezetek, a baktériumok, a gombák és az algák.
Erre az ellentmondásra hívta fel a figyelmet az a 33 mikrobiológus, akik közös cikket publikáltak a témáról a Nature Reviews Microbiology című tudományos lapban.
Egyszerűen véve a mikrobák világa a bioszféra életbentartó rendszere
- írják a cikkükben. Minden egyes tápláléklánc alján mikrobák vannak, és olyan szélsőséges helyeket meghódítottak a Földön, ahol másfajta élőlények nem tudnának megmaradni. Alapvetően befolyásolják a többi élőlény sorsát, mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy a globális klímaváltozásnak milyen hatása lesz rájuk.
Pedig több figyelmet érdemelnének. Például amikor arról van szó, hogy a tehenek túl sok metánt bocsátanak ki, akkor valójában nem a négylábú kérődzők a probléma forrásai, hanem a gyomrukban élő metanogén mikroorganizmusok, a metánt előállító archeák, ősbaktériumok.
A karbonegyenlet másik oldalán is rengeteg mikrobát találunk, amelyek megkötik az üvegházhatású gázokat. Az óceánokban például a mikrobák teszik ki a biomassza 90 százalékát, és ezek rengeteg szén-dioxidot felvesznek.
A klímamodellekben már megjelenik a mikrobák hatása is, de a kutatók szerint ez kevés: minden emberben tudatosítani kell, hogy milyen összefüggés van a láthatatlan élőlények és a globális folyamatok közt.