A bélbaktériumok az orvosbiológiai kutatások aktuális rocksztárjai. Az utóbbi években sok olyan hatásukat fedezték fel, amelyeknek látszólag semmi közük az emésztéshez. Így a bélben tenyésző jótékony és káros mikroorganizmusoktól is függ például az illető mentális egészsége, illetve egyes drogokra adott reakciója.
Korábban az volt az általános felfogás, hogy lelki alkatunk, pszichikai betegségeink meghatározó szerepet játszanak gyomrunk és bélrendszerünk állapotában. Manapság azonban e kapcsolat megfordulni látszik. Egyre több kutatási adat születik arra vonatkozóan, hogy
a bélrendszer betegségei hogyan hatnak a pszichénkre.
Mint most kiderült, a bélbaktériumok a gyerekek agyfejlődésére is hatással lehetnek. sophie Rowland és munkatársai, a massachusettsi Wellesley College-ből gyerekek székletmintáiból analizálták a bennük található mikrobiális DNS-nyomokat (vagyis azonosították a beleikben élő baktériumokat), és ezeket az adatokat vetették össze az agyi aktivitásuktól árulkodó funkcionális mágneses rezonancia (FMRI) felvételekkel.
A két évesnél fiatalabb gyerekeknél egyértelmű összefüggést találtak két Bifidobacterium faj tömegessége és az agyi idegsejtjeik közötti kapcsolatok sűrűsége között. Az egyik baktériumfaj elterjedtsége az agy azon részén kimutatható hálózati sűrűséggel függött össze, amely
a figyelemért felelős, a másik a nyelvértésben játszik fontos szerepet.
A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a gyerekek bélbaktériumok módosítása révén segíteni lehetne-e a gyerekek agyfejlődését. Túl szép lenne, ha egyszerűen probiotikumok adásával turbózni lehetne a gyerekek nyelvi és figyelmi fejlődését. Másrészt a bifidobaktériumok tömegességét korábban összefüggésbe hozták a szoptatással is. A kutatás következő fázisában a most vizsgált gyerekeket évekig fogják követni, és azt vizsgálják, hogy a korai agyfejlődési különbségeik megmaradnak-e idősebb korban is.
Forrás: New Scientist