Először a cég története során a Facebook vezetői beleegyeztek, hogy kiadják a francia igazságszolgáltatásnak azon felhasználók adatait (például az IP-címüket), akiket gyűlöletbeszéddel vádolnak. A közösségi oldal erre korábban
csak a terrorizmussal összefüggő esetekben volt hajlandó.
A francia digitális gazdasági miniszter, Cédric O (ez a teljes neve, nem rövidítés) szerint történelmi jelentőségű a megállapodás, amely Mark Zuckerberg és Emmanuel Macron találkozója révén valósulhatott meg. Macron gyakran hangoztatja az online terjesztett gyűlöletbeszéd, illetve álhírek elleni globális fellépés fontosságát.
A döntést egyes szervezetek üdvözlik, mások átkozzák. A Reuters által megkérdezett Linklaters jogi tanácsadó cég illetékese szerint a döntés értelmében a gyűlöletbeszéd immár nem része a szólásszabadságnak, hanem elbírálásában a terrorizmussal került egy kategóriába.
A Facebook lépését valószínűleg követni fogja a többi nagy közösségi médium is.
A Facebook eddig azért utasította el a gyűlöletbeszéd miatt indított adatigényléseket, mert erre az amerikai és a francia törvények alapján sem voltak kötelezhetők, illetve állításuk szerint attól tartottak, hogy egyes országok precedensként fogják használni az együttműködést ahhoz, hogy a kormányokkal kritikus személyeket zaklathassák.
A francia parlament azonban jelenleg is tárgyal egy törvényjavaslatot, amely akár a globális bevételük 4 százalékát kitevő büntetés kiszabását is lehetővé tenné a technológiai vállalatokkal szemben,
ha azok nem elég kooperatívak a felületükön terjesztett gyűlölet elleni küzdelemben.